Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
1__ I 8 hanem a lux-táblázatok megfogalmazásánál döntő tényező első sorban a gazdaságilag elviselhető felső világítási költséghatár volt. Ennélfogva a világítási erősség színvonala olyképpen emelkedett, amily mértékben az izzólámpa tökéletesedett és amily mértékben a villamos energia beszerzési költsége vízerők hasznosítása és egyéb körülmények folytán csökkent. így érthető, hogy az izzólámpánál sokkal gazdaságosabb fluoreszkáló-csövek megjelenése óta a táblázatokban ismét magasabb lux-értékeket találunk. Ezt egyébként a természetes nappali világossággal való összehasonlítás is alátámasztja. Az emberi szem évszázezredes fejlődésében élettanilag a szabadtéri világossághoz alakult. Szemünk látóképessége bőséges természetes nappali világításnál teljes mérvű. Azt a nappali világítást, amelynél ez a kedvező állapot bekövetkezik, az égbolt szórt fénye szolgáltatja 5000—10 000 lux körüli értékben. Hol maradnak ettől jelenlegi belsőtéri mesterséges világítási erősségeink, amelyek a dolgozó szeme által megkívánt világításnak egytizedét sem érik el? Ezen a visszás helyzeten van hivatva segíteni a fluoreszkálócső, melynek bevezetése révén most már nincs akadálya, hogy irodák és műhelyek világításának erősségét az eddiginél lényegesen magasabbra emeljük. A fénycső-berendezés első beszerzési költsége ugyan többszöröse a hasonló fényteljesítményű izzólámpamegoldásnak, ámde a többletbefektetés magas kilowattóra-egységárnál az árammegtakarításból rövid idő alatt törlesztődik, ahol pedig ez nem következik be, ott viszont a villamos energia alacsony önköltsége teszi lehetővé a világítás fokozását lényegesen magasabb szintre, mint aminőt izzólámpákkal gazdaságosan el lehet érni. Egyébként az izzólámpának is meg vannak a maga jelentős érdemei. Mint ismeretes, az izzólámpa fejlődési kora táplálta és teremtette meg a mai magasfokú világítástechnikát. Ez azután a természetes nappali fény világítástechnikájára hatott termékenyítőleg, ami első sorban ipari épületek tervezésénél bizonyul fölöttébb hasznosnak. Ebből ismét az a további előny fakad, hogy sok esetben természetes és mesterséges fény egybehangolásával érünk el kitűnő világítási megoldásokat. A természetes nappali fény ugyanis rideg, nem formálható fény-nyersanyag, míg a mesterséges fény kitűnően modulálható, irányítása, szórása, színezése teljesen a kezünkben van. Alkalmazása által az építészeti tervezésnél megszűnik az oldalablakok okozta alaprajzi megkötöttség, a munkafolyamatok térbeli elhelyezését nem uralja többé a nappali vilá-
