Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)

63

A fénycsöveknél fellépő üzemi hibák a következő három csoportba sorolhatók:

1. a fénycső bekapcsolás után nem gyújt;

2. a fénycső bekapcsolás után megkísérli a gyújtást, azonban rendes világítási folyamat nem jön létre;

3. üzemben levő fénycsőnél felmerülő hibák.

Vegyük ezeket sorjában:

ad 1. Ha a fénycső bekapcsolás után nem gyújt, ennek következő okai lehetnek:

a) törött elektróda,

b) repedt csőfal,

c) a cső levegős,

d) kiégett fénycső,

e) a gyújtó bimetallja eltört,

f) a gyújtó burája elrepedt,

g) érintkezési hiány a gyújtóban,

h) a gyújtó elhasználódott,

i) vezetékszakadás vagy érintkezési hiba a vezetékekben vagy a kapcsolóban,

k) érintkezési hiba a csőfoglalatoknál, a gyújtó foglalatában vagy az előtéteknél,

l) hibás bekötés.

Ha a fénycső bekapcsolás után nem gyújt, első teendő azt lekapcsolni a hálózatról. Ezt követőleg meg kell állapítani, vájjon van-e feszültség a hálózaton, nem kell-e kiégett olvadó biztosítót cserélni, vagy nincs-e az áramkörben érintkezési hiba.

Ha van feszültség és az áramkör rendben levőnek bizonyul, akkor a fénycsövet egv jól működő fénycső helyébe iktatjuk; ha ott világít, úgy ez a cső üzemképességét igazolja, ha ott sem gerjed be, akkor a cső nyilván hibás. Ilyenkor az új csövet mindaddig ne tegyük a másik helyébe, amíg a hibás cső kiégésének az okát meg nem állapítottuk.

Ha van feszültség és a fénycső a próbánál rendben világít, akkor megvizsgáljuk a gyújtót. Ha a gyújtó aljzatot egy-két másodpercre rövidrezárva a fénycső begerjed, akkor ez a gyújtó hibás voltára utal s így azt jól működővel kell kicserélni.

Ha a fénycső két vége állandóan izzik és még sem gerjed be, akkor vagy beragadt a gyújtó (kopogtatni), vagy a gyújtóval párhuzamos kis kondenzátor átütött, vagy a gyújtó más módon zárlatos.