Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
ad 2. A fénycső megkísérli a begerjedést de rendes világítási folyamat nem jön létre. Ennek okai lehetnek: a) a fénycső kiégett, b) a fénycső hibás, ej a gyújtó túl korán nyitja az elektródák izzitási áramkörét, d) az előtét helytelen bekötése, e) hibás kondenzátor, f) túl hideg környezeti levegő, g) túl alacsony hálózati feszültség, h) a gyújtó bimetallja beragadt, i) a rádiózavarszűrő kondenzátor zárlatos, k) a luminofor anyagból felszabaduló szennyező gázok fénykavargást idéznek elő. Ha a fénycső megkísérli a gyújtást, de nem alakul ki rendes üzem, akkor első teendő a lámpát lekapcsolni a hálózatról. A hibának sok oka lehet, amelyek között a leggyakoribbak: hibás gyujtócső, kapcsolási hiba, laza kontaktus, nem megfelelő előtét, túl alacsony hálózati feszültség, túl alacsony környezeti hőmérséklet. Minél hidegebb a környezet, annál magasabb üzemfeszültségre van szükség. Fény ingadozást és rossz beindítást okozhat, ha az előtétek helytelenül vannak méretezve. Ha az induktancia avagy a kapacitás helytelen méretezése folytán a lámpa árama túl kicsiny, akkor a fénycsőre ható feszültség túl nagy lesz, minek következtében a gyújtó kontaktusai zárulhatnak, amit követőleg a fénycső kialszik. Ilyen hiba esetén ellenőrzésképpen meg kell mérni a feszültséget külön-külön a cső valamint az előtét kapcsain. Ha a fénycsőnek csak az egyik elektródája izzik, akkor ennek valószínű oka, hogy a gyuj tólámpa foglalata hibásan van kapcsolva. Ha a fénycső nem gerjed be, de a két elektróda vörösen izzik, úgy ennek egyik oka az lehet, hogy a cső levegőt kapott. Ha a környezeti hőmérséklet megfelelő, a gyújtó működik, a két elektróda izzik, de a cső mégsem gerjed be, ennek oka az alacsony hálózati feszültségben keresendő. Ritkán előfordul, hogy a cső begerjed, de gyújtás után az egyik elektródától 8—10 cm távolságban nincs fényjelenség. Ez olyankor következik be, ha a luminoforrétegből felszabaduló