Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)

16

vei fordított arányban áll. Vagyis, minél távolabb helyezzük a fénycsövet a szemtől, annál kisebb a káprázási veszély. További vizsgálatok azt mutatják, hogy a fénycsövektől eredő káprázati hatás rohamosan csökken minél magasabbra helyezzük azokat a látótérben, valamint hogy a tekintetnek közvetlenül kitett csupasz fénycső kápráztató hatása keresztirányból nézve nagyobb, mint hosszirányban, amit fénycsöves berendezések tervezésénél szintén ajánlatos figyelembe venni.

A káprázáselhárítás célszerű módjai tehát a következők:

a) fémlemezből készült vályús világítótest, amely a csupasz fénycső fényét csak lefelé irányuló meghatározott szög alatt engedi kiáramolni, de nagyobb szög alatt megakadályozza oldalirányban a fénysugárzást;

b) alkalmas kiképzésű fényterelő lemezekkel vagy terelő rácsozattal behatároljuk a fénycső fénysűrűségének oldalirányban való érvényesülését;

c) fényszóró üveglapok alkalmazásával erősen lecsökkentj ük a fénycsöves lámpatest felületi világosságát;

d) közvetett fényelosztást alkalmazunk.

A négy káprázástelhárító módszer közül a legmegfelelőbbet esetenként kell a fényelosztási, valamint a költségtényezők figyelembevételével meghatározni.

Fényes felületek, ú.m. üveglap, fényes papiros, csiszolt fémfelületek tükrözése által előidézett közvetett káprázás ugyanúgy káros a szem látóképességére és ezzel a végzendő munkára, mint a közvetlen fénytúlsugárzás. A fluoreszkálócső alacsony felületi világossága ily esetben szintén előnyösnek bizonyul, mert az izzólámpához viszonyított ezrednyi fénysűrűsége a tükrözésnél is az izzólámpa visszavetett fénysűrűségének egy ezrede marad, miáltal a zavaró hatás lényegesen csökken. De a netalán fellépő mérsékelt tükröző káprázás kiküszöbölése is fénycsöveknél általában egyszerű módon eszközölhető.

Mindezek alapján semmi sem mentheti, ha fénycsöves berendezések káprázási hibákkal létesülnek, mert mai ismereteinkkel pontosan körül tudjuk határolni azokat az eseteket, amidőn csupasz fénycsövek alkalmazása megengedhető, valamint azokat, melyeknél szakszerű, gondos tervezésnél nemcsak a káprázást szüntetjük meg, hanem ezen túlmenőleg a fénysűrűség-kontrasztokat a szemet kímélő legszűkebb határok közé szoríthatjuk.