Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
15 távolabbi elhelyezésnél 0,3 stilb. Ha ezekkel a határokkal egybevetjük a fenti táblázat adatait, akkor nyilvánvaló, hogy az abban felsorolt valamennyi fényforrás felületi világossága túllépi a megengedett legnagyobb fénysűrűséget, tehát csupaszon alkalmazva káprázást okoznak. De mégis az említett fényforrások fénysűrűsége között igen szélsőséges eltérések mutatkoznak és különösen figyelmet érdemel a fluoreszkáló fénycső, melynek felületi világossága a 60 wattos világosburájú izzónak csak egyezredrészét teszi. Ezáltal fénycső használatánál a káprázási veszély minden esetben aránytalanul kisebb, mint izzólámpáknál vagy egyéb nagy fény sűrűségű fényforrásnál. A káprázás számszerű kifejezésének első megközelítése Blanchard-tól ered. Az ő mérései szerint a káprázás érzete kis kiterjedésű zavaró fényforrásnál arányos a látótérbeli alkalmazkodási fénysűrűség harmadik gyökével. Bordoni, Arndt, Stiles és mások megállapították, hogy a szem látóteljesítménye számszerűleg miképpen csökken növekvő káprázatnál, majd Moon számos kutató eredményeit összefoglaló módszert adott, amellyel bármely világítási berendezés tervrajzából eleve ki tudjuk számítani, hogy a káprázati hatás hány százalékos látócsökkenést okoz. Ezek felette értékes eredmények, mert általában nehéz matematikai képletekbe foglalni oly értékeket, amelyek mindenkor személyhez vannak kötve, ahol tehát erős szubjektivitás játszik közre. A következő feladat a káprázás elhárítása. Az izzólámpánál közel 25 évre volt szükség, amíg a káprázás káros voltát felismerték. Ma pedig meg kell állapítanunk, hogy bár a fluoreszkáló fénycsövek bevezetése óta már kerek 10 esztendő telt el, mégis még mindig feltűnően sok kápráztató fénycsőberendezést használnak és létesítenek. A csupasz fénycső nem kápráztat, ha elhelyezése révén nem kerül a dolgozó állandó látóterébe. Ez az eset áll fenn többek között akkor, ha valamely kisszélességű helyiségben a lámpát a dolgozók feje fölött helyezik el. De amint a fénycső állandóan a dolgozó látóterébe esik, csupasz elhelyezése nem engedhető meg, mert fénysűrűsége meghaladja a világítási előírásokban megszabott 0,2 gy/cm2 határt. A vakítási hatás a fényforrás felületi világossága mellett első sorban a kápráztató fényerő által a szemen előidézett megvilágítási erősségtől függ, minek folytán pontszerűnek tekinthető fényforrásnál a vakítás a kápráztató lámpa szemtőli távolságának négyzeté-
