Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
14 mentesség. Káprázás a legdurvább és mindamellett a leggyakoribb világítási hiba, amellyel a gyakorlatban találkozunk. Káprázás előidézője túlzott fénysűrűség-kontraszt a látótérben, amely lehet zavaró, bántó, fájdalmas, sőt ártalmas is. Káprázásnál a pupilla összehúzódik, kevesebb fény hatol a szembe, a retinán fényfátyol keletkezik, a szem látóképessége csökken. Ezáltal a munka mennyisége és minősége romlik, minélfogva minden kápráztató világítás gazdaságtalan. A jelenkori világítástechnika a káprázás mibenlétének, hatásainak, mérésének és elhárításának tanulmányozására igen sok munkát áldozott, de nem eredménytelenül, mert ismereteink ebben a rendkívül fontos vonatkozásban lényegesen bővültek. Megkülönböztetünk zavaró és vakító káprázást, továbbá közvetett és közvetlen káprázást. Vakítónak minősítjük a káprázást akkor, ha a zavaró hatáson túlmenőleg látáscsökkentést is idéz elő. Ipari üzemekben utóbbinak van igen nagy — mindeddig még kellően fel nem ismert — jelentősége. Pontszerű fényforrásnál, mint aminő a csupasz izzólámpa, annak fényereje, felületi kiterjedésű fényforrásnál, így a fénycsőnél, a fénysűrűség mérvadó a káprázás tekintetében. A következő táblázat különféle fényforrások felületi világosságáról nyújt tájékoztatást (1 stilb = 1 gyertya/cm2): 500 wattos izzólámpa világos burával . 1150 stilb 60 wattos izzólámpa világos burával .. 700 ,, kisnyomású higanygőzlámpa ................ 140 ,, 200 wattos gyöngyfény izzólámpa .... 32 ,, nátriumgőzlámpa ................................... 14 ,, 60 wattos gyöngyfényizzólámpa .......... 9 60 wattos opálbúrás izzólámpa............ 1,5 ,, fluoreszkáló fénycső legfeljebb.............. 0,7 ,, Arra a kérdésre, hogy melyik az a felső fénysűrűséghatár, amely káprázást még nem okoz, a válasz nem egyszerű, mert a káprázás a fényforrás fénysűrűsége mellett számos egyéb tényezőtől, ezek sorában legfőképpen a szem alkalmazkodási állapotától függ, amelyet a látótér közepes felületi világossága szab meg. Munkahelyiségekben állandóan a látótérben levő kis kiterjedésű fényforrás vagy lámpatest megengedhető legnagyobb fénysűrűsége szemközelségben 0,2 stilb, a mennyezet mentén a szemtől
