Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

A forgattyúkhoz képest igen hosszú hajtórúddal ide-oda lengetett vályú vízszintes és függőleges irányú mozgást végez (35. ábra).

Amíg a forgattyú a külső holtponti helyzetéből (1) a belső holtponti helyzetbe (2) kerül, addig a vályú előrehaladása közben felfelé is mozog. Emeli az árut, tehát az áru és a vályú között a nyomás növekszik, az áru súlyából adódó

nyomást a vályú nyomása fokozza. Mivel pedig a súrlódási erő a nyomóerővel arányos, előrehaladáskor a súrlódási erő megnő. Amikor a forgattyú belső holtponti állásából (2) a hátsó, külső holtponti állás (1) felé halad, a visszafelé haladó vályú lefelé is mozog, az áru és a vályú között a nyomás csökken. Emiatt lecsökken a súrlódási erő is, és ez már nem képes a tehetetlenségénél fogva előrehaladó árut visszafelé mozgatni, legfeljebb fékezi annak mozgását. Az áru tehát a rugók ferdesége miatt változó súrlódási erő és saját tehetetlensége következtében előrehalad.

5,7. Megvalósul Verne álma

Az emberiség régóta álmodozik arról, hogy elhagyja a Földet, és körülnéz a világmindenségben. Sok fantasztikus regényt írtak már erről a témáról; a legszebbet, a legsikerültebbet a 19. század legnagyobb francia ifjúsági írója, Verne Gyula (Jules Verne) írta. A mai és a régibb nemzedék számtalan olvasója lelkesedett az „Utazás a Holdba” és az „Utazás a Hold körül”, valamint az ezek folytatása, a „Világfelfordulás” c. regények olvasásakor.

35. ábra. A lengő vályúmozgatás

84