Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

Fizikai szempontból a „Világfelfordulás” c. regény alapgondolata Newton III. törvénye (minden erőhatást vele egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú erőhatás kísér). Kiindulásképpen az író elképzel egy óriási ágyút. Ez az ágyú — a regényben — egy, az afrikai Kilimandzsáró hegy oldalába fúrt alagút volt, melyet megtöltöttek robbanóanyaggal, és óriási lövedéket lőttek ki vele. Az elképzelés szerint az ágyú elsütésekor keletkezett reaktív — visszalökő — erő olyan lökést mért a hegytömegre, hogy ettől a Föld megbillen, 23 és fél fokos ferdeségét elveszíti, és 90:-ra áll be a földpályára. Ezzel járna az örök tavasz, a tengerek helyzetének megváltozása stb. Közben persze valami hiba csúszik a számításba, és a terv nem valósulhat meg.

Eddig a regény, melynek alapötletét — mint mondtuk — az akció-reakció törvénye adta meg.

A két holdregényben a főhősök ágyúlövedékbe zárják be magukat, és a lőgyapot elégésekor keletkező gáznyomás felrepíti őket a Hold közelébe, majd körülutazzák örök útitársunkat, és visszaérkeznek a Földre. Gránát alakú járművük a tengerbe esik, de ők ép bőrrel szabadulnak.

Az embereket magába záró lövedék felrepítésekor a reaktív erő elosztására folyadékféket tervezett az író. A regényírás idején még nem volt meg a folyadékfékes lövegcső, s így a műszaki gondolat nagyon érdekes Verne művében.

A holdregény fő tudományos tévedése — azaz inkább elhallgatása^ —, hogy ágyúlövedék sohasem hagyhatja el a Földet. Ágyúlövedéknél már az 1600 m/sec sebesség is igen nagy (gépágyúk lövedéke), viszont a földi nehézségi erő legyőzéséhez legalább 11 200 m/sec sebesség szükséges.

Ha a Hold távolságából — vagy a végtelenből — egy anyagi pont megindulna a Föld felé, a gravitáció miatt fokozódó sebességgel esnék, és végül 11 200 méter másodpercenkénti sebességgel hullanék a Földre. Ez megfordítva is igaz, tehát ha a Földről 11 200 m sec sebességgel indítunk el egy anyagi pontot, az elszakítja magát a Föld vonzóerejétől, kirepül a világegyetembe, és a Nap körül kering.

A „Milyen sebességekről beszélünk ma” c. fejezetben elmondottuk, milyen sebességeket nevezünk kozmikus sebességnek. A kozmikus sebességeket csak rakétával lehet elérni.

85