Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

Érdekes alkalmazása van a szabadesésnek a robbantótechnikában. Különösen a kőbányászatban használatos egy egészen új, magyar módszer, a millszekundos robbantás. Lényege a következő:

Robbantásnál nemcsak a robbanótöltet felrobbanásának közvetlen környékén, hanem távolabb is megrezdül, megremeg a magában álló szikla, kőszén vagy érctömeg. Ha a megrázkódás pillanatában sikerül újabb robbantást kiváltani, a megrendült kőzet tovább remeg, a robbantás hatása felfokozódik. Akárcsak a hinta hajtásakor, amikor alkalmas időpillanatban kifejtett kis erővel fokozhatjuk a hinta lengését, ugyanúgy robbantásnál megfelelő időben történő újabb és újabb robbantással fokozni lehet a hatást.

A millszekundos robbantás úgy történik, hogy belehelyezik a préslégszerszámmal kifúrt robbantólyukakba a robbanó tölteteket (henger alakú töltények ezek, esetleg fémdobozok, ún. „szelencék”), majd elektromos vezetéket visznek a töltetekhez, és amikor az elektromos szerelést elvégezték, a töltetekbe behelyezik az elektromos gyújtású „gyutacs”-ot. Ez durranó higanyból van, a robbantóanyag trinitrotoluol, dinamit, ekrazit, paxit, donarit stb. nevű robbanóanyag. A robbanó töltetek elektromos gyújtó vezetékeit függőleges oszlopon egymás alatt elhelyezett érintkezőkhöz, kontaktusokhoz kapcsolják. Az oszlop tetejéről gyűrűt lehet leejteni. Ez fokozódó sebességgel végigfut az érintkezőkön, és gyors egymásutánban bekapcsolja a gyújtást. így a robbanások olyan ütemben követik egymást, hogy a rengéshullámok egymást erősítik.

A bányászatban a termelést hatalmasan megnövelte a millszekundos robbantás bevezetése.

4,10. Millszekundos robbantás

5*

67