Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

5. ERŐTAM ALAPISMERETEK

5,1. Gravitáció

Köznapi tapasztalat, hogy ha elengedjük a kezünkben tartott tárgyat, leesik. Gondoíkoztunk-e azon, miért esik le? Mert súlya van, mondja az, aki túl könnyűnek találja a kérdést. Miért van súlya, mi az, hogy súly? Ez már nehéz kérdés, sokkal nehezebb, mint azt első pillanatban gondolnánk.

A testek lefelé esnek a Föld felé. „Vonzza a Föld” mondjuk, de senki sem tudja megmondani, mi ez a vonzás tulajdonképpen. Tény azonban, hogy a gravitáció létezik, hatását nem tudjuk ídküszöbölni.

Arisztotelész Empedoklesz nyomán négy őselemről, a földről, a vízről, a tűzről és a levegőről beszélt. A föld és a víz lefelé igyekszik, a Föld középpontja felé. A tűz és levegő felfelé törekszik. Arisztotelész szerint a Föld középpontja egyszersmind a világ középpontja is (így képzelték a világot), ezért iparkodik oda minden test. Sőt — így gondolták —, ha a Földet kiemelnénk helyéről, és felvinnénk a Hold szférájába, a testek a Földön nem lefelé, hanem a régi középpont felé „zuhannának”.

A középkorban felvetették, hogy a súlyos testek egymást is vonzzák, de azután elvetették a gondolatot, mert nem tudtak távolbahatást elképzelni. A mágnesről tudták, hogy hatása a távolsággal rohamosan csökken; a Föld vonzása pedig akármilyen magas toronyba megyünk, változatlannak látszik, ezért úgy hitték, vonzás nem is létezik.

Descartes — a 17. század legnagyobb filozófusa — szerint a magasban repülő madarak szárnyaikat mozdulatlanul tartva, állni tudnak a levegőben, mert elvesztették súlyukat. Ma — a 20. században — mosolygunk ezen.

68