Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

hatol mélyebbre, hanem a cölöp rugalmassága visszapattant ja a kost.

Mi történik tulajdonképpen a cölöpözésnél? A talajba lenyomuló cölöp a laza talajt összetömöríti, összeszorítja, a talajrészecskék egymáshoz és a cölöptesthez szorulva jobban súrlódnak, tehát nehezebben mozdulnak el. így még laza talajon is lehet építkezni, mert a sűrű cölöpözéssel kemény, teherbíró talajréteg alakul ki.

A pisai ferdetorony továbbferdülését is úgy akadályozták meg, hogy cölöpöket hajtottak le sűrűn egymás mellé a torony környékén. Az így összetömörödött talaj már elbírja a torony súlyát, nem enged. A cölöpöket nem verőkosokkal hajtották le, hanem hidraulikus sajtotokkal, azért, hogy az ütések ne rezegtessék a talajt, és így a torony ne rongálódjék.

A kovácsolótechnikában is gyakran alkalmazzák a szabadesést. A légkalapácsok, gőzkalapácsok gyakran úgy működnek, hogy gőzzel vagy légnyomással csak felemelik' a súlyos „medvét”, s ráejtik a kovácsolandó darabra. Az ún. „ejtőkalapács” is ezen az elven működik.

Hatalmas medvét emelnek fel hevederrel, és ráejtik a „süllyesztőkben” kovácsolandó darabra. Acéltömbben van a kiformálandó darab negatívja. Erre ráhelyezik a felhevített vasdarabot, majd föléje helyezik a másik negatívot, és ráejtik a medvét. A súlyos ütéstől a lágy, izzó acél szétterül, és elfoglalja a negatív belsejét, felveszi annak alakját. így készülnek gépkocsialkatrészek, szerszámok stb.

Az ún. „ellenütős” kalapácsnál abban a pillanatban, amikor a medve elindul lefelé, vastag acélheveder az üllőt felfelé mozgatja. így a medve és az üllő egymásfelé mozogva összeütközik, és az üllőn elhelyezett süllyesztőkben levő izzó acéldarabot belenyomja a negatív formába. Az ellenütős kalapácsok óriási előnye, hogy nem döngetik úgy a talajt, mint a másrendszerű — ütve működő — kalapácsok. Öntödékben lezuhanó nagy súlyú acélgolyókkal törik össze újraolvasztás céljaira a selejtöntvényeket.

66