Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

húznak egyet az evezőn, a csónak siet előre, a víz hátramarad, hátrafelé loccsan ki. Az okoskodás szellemes, de nem alkalmas az árapályje­lenség megmagyarázására. Ha úgy volna, amint Galilei mon­dotta, 24 óránkint pontosan ugyanabban az időben kellene az árapályjelenségnek ismétlődnie. Ez azonban nem így van, a Föld forgása és az árapályjelenség között lényeges és állan­dóan változó eltérés van. Énnek az az oka, hogy az árapályt a Hold váltja ki, annak hatására duzzad és apad a víztömeg. Ezt Galilei még nem tudta, hiányoztak a Hold fázisváltozá­sainak és az árapályjelenségeknek pontos feljegyzései, s így nem ismerhette fel az összefüggést a Hold járása és az árapály­­jelenség között. Csak amikor Newton a földi nehézségi erő törvényeit felfedezte, vált világossá, hogy nem dinamikai hatás váltja ki az árapályt, hanem a Hold vonzóereje nyil­vánul meg a jelenségben. Galilei tehát abban tévedett, hogy földi, dinamikai okokban kereste az árapály okát, s nem gon­dolt a Hold hatására. 4.9. Szabadesés a technikában A szabadon eső test, leejtett kő vagy vasdarab, fokozódó sebességgel közeledik a föld felé. Ha súlyos test esik, bizony hatalmas ütést mér arra a helyre, ahová zuhan. Ezért törik össze a leejtett üvegpohár, ezért katasztrofális a nagy magas­ságból történő lezuhanás. Egyes esetekben azonban a zuha­nást kihasználhatjuk. Amikor kalapáccsal szeget ütünk be, a kalapács lezuha­násánál fellépő ütközést használjuk ki; ha fát vágunk, szintén. Cölöpözésnél a meghegyezett cölöp másik végére nagy ütéseket mérnek. A cölöpverő kos keményfából vagy vasból van, kötelekkel rántják fel, és ejtik le a cölöpfejre. Korszerű cölöpözőgépeknél a gőz feszítőereje vagy gázok felrobbanásakor keletkezett gáznyomás dobja fel a kost, és ez leesve beveri a cölöpöt. __ Régi tapasztalat szerint a cölöpözést akkor kell befe­jezni, ha a cölöpverő kos leejtve visszapattan a cölöpről. Ekkor a talaj már annyira összetömörödött, hogy a cölöp nem 5 Fizikai olvasókönyv —8114/1. 65

Next

/
Thumbnails
Contents