Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
3 Mérés
A műszert a próbatestre rugalmasan erősítik rá. A ráerősítést az ny nyíl jelzi. Sokszor elegendő, ha a műszert a próbateshez erős gumigyűrűvel hozzászorítjuk. A hosszúságmérő eszközök ismertetése során meg kell végül emlékeznünk az idomszerekről, amelyek a tömeggyártás legjobban bevált mérőeszközei egy-egy meghatározott vastagság vagy furatméret ellenőrzésére. Használatuk gyors, mert nem kell sem leolvasni, sem beállítani, tévedésre nem adnak módot, tanulatlan munkások is könnyen használhatják. Az idomszeren egy méretnek a méréséhez két szélső határértéket tüntetnek fel, azaz az idomszernek két oldala van egy „jó” és egy „selejt” oldala, amelyek egymástól a tűrés nagyságával különböznek. Az idomszer jó oldalának a munkadarabra rá vagy bele kell mennie, a selejtoldalnak legfeljebb ékelődnie szabad. A jó és selejt elnevezés némiképpen a munkadarab gyártási módjával is összefügg, vagyis jó oldalnak azt az oldalt nevezzük, amely a megmunkálás során „már jó”. Aszerint, hogy milyen célra használjuk a mérőeszközöket, vannak: munkaidomszerek, ezeket gépek beállítására használják; ellenőrző idomszerek, ezek ellenőrzik, vajon nem volt-e a gyártásnál a beállító idomszer kopott; átvételi idomszerek vagy ellenidomszerek, a mérőidomszerek kopásának ellenőrzésére. Lyukak mérésére dugós határmértékeket — idomszereket —, csapok mérésére villás határmércéket alkalmaznak (23. ábra). Az utóbbiaknál szabály, hogy a jó oldalnak enyhén zsírozott állapotban saját súlya — de legalább 100 pond — alatt 23. ábra. Dugós és villás határmérők 40 l
