Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

felülről lefelé a munkadarabra rá kell mennie. Ez az előírás a mérő eszköz deformációját szorítja szűk határok közé. A tömeggyártásban nagy számmal találhatunk külön­leges idomszereket is, melyek sajátos alakjuk révén oly mé­retek mérését teszik lehetővé, amelyek a szabványos mérce­alakokkal nem hozzáférhetők. Ilyenek pl. a szögidomszerek, alakidomszerek stb. A jó és selejtoldalt ezeknél fényrés-vizs­­gálattal állapítják meg, azaz azt figyelik, hogy az idomszert szabályszerűen a munkadarabra helyezve, és fényforrás felé fordulva, a mérő és a mérendő felület közt átszűrődik-e a fény vagy sem. A szabad szemmel még észlelhető fényrés kb. 5 mikron, de az eljárás pontossága nagyítóval 1 mikronig fokozható. Az idomszereket a lehetséges kopás miatt rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzésre vizsgáló idom­szert, a vizsgáló idomszerek ellenőrzésére pedig mérő hasábokat használnak (24. ábra). Ezekkel minden kívánt méret 0,001 mm pontosság­gal előállítható. Tégla alakú, edzett felületű, igen finoman csiszolt fémidomok ezek. Min­den darabnak két mérőfelü­lete van, ezek távolsága egy­mástól a mérés céljaira szol­gáló méret. A mérő hasáb tényleges mérete a névleges­től, ha L méretű a hasáb, 0,2 ju, + L/200 000 értékkel térhet el, vagyis az eltérés tízezred mm nagyságrendű. Az üzemek az ilyen minőség­ben készült mérőhasáb-készletet (rendszerint 110, 103, 83 vagy 46 darabból áll) — ősmértékként használják, s a vizsgáló idomszereken felül ezek segítségével állítják be, hitelesítik egyéb mérő műszereiket is. A 46-os hasábsorozat méretei pl. a következők: 22,0 W'02 li 1 I mm jji 24. ábra. Mérőhasábok 41

Next

/
Thumbnails
Contents