Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

2 mm vastagságig terjedő, különböző vastagságú acéllapokból áll. A mérendő hézag olyan méretű, mint amilyen méretű lemez abba könnyedén belemegy.

Görbe vonalak hosszúságát — például térképeken — az ún. görbe mérő gördülő kerekének fordulatszámlálóján olvashatjuk le. Egy fordulat éppen a gördülő kerék kerületével egyenlő hosszúságot jelent. A számláló fordulatot számlál, de a skálán közvetlenül a hosszúságot olvashatjuk le.

21. ábra. Martens-készülék

Nagyon kicsiny hosszváltozások értékeit olyan műszerekkel mérjük, amelyek a hosszváltozást áttétel útján megnagyobbítják. Ilyen pl. az anyagvizsgálatok során használt Martens-készülék (21. ábra).

A műszert a vizsgált — húzott vagy nyomott — P próbatestre kell erősítenünk, amelyen úgy mérj ük a nyúlás vagy rövidülés változásait, hogy az m él fixnek tekinthető, míg a prizma n éle követi a terhelés következtében előálló méretváltozást, és elfordul ekörül az él körül. A deformáció (nyúlás, rövidülés) okozta kis elmozdulást azután tüköráttétel nagyobbítja. A T tükrök elmozdulása az L távcsövek útján az S skálán olvasható le. Ismerve az S skálának a próbatest n pontjától mért b távolságát (22. ábra), a prizma éltávolságát (a) és a terhelés okozta elmozdulásnak a skálán leolvasott értékét (c) a próbatest tényleges nyúlásának értéke (x) egyszerű mértani összefüggés segítségével megállapítható. A b távolság növelésével az elmozdulás megfigyelésének pontossága fokozható.

39

22 ábra. A Martens-készülékkel való mérés elve