Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

lepecsételt ládában, gyapotba ágyazott rézcsőben, bársonybélésű latok rejti a platina-irídium ötvözetből készült, említett alakú méterrudat. Az Országos Mérésügyi Hivatal időnként Párizsba küldi ezt a mintát, ahol tiszta desztillált víz olvadó jegébe helyezik a rudat, és annak hőmérsékletén — tehát 0 C°-on— összehasonlítják a párizsi nemzetközi mintaméterrel. Eddig a legnagyobb eltérés az eredetitől 0,003 mm volt. Egyébként az 1875-ben készült 29 etalon közül egy maradt Párizsban, 28-at pedig a mértékegyezményt aláíró államok kaptak meg. A magyarországi a 14-es- sorszámú.

A Budapesten őrzött 14-es rudat ritkán veszik elő. Két ún. „használati főminta” szolgál az ellenőrzésekhez. Évenként ezekkel a használati főmintákkal ellenőrzik a rézből készült méterrudakat, amelyekkel azután az ország mértékhitelesítő kirendeltségei és a mérőműszereket készítő gyárak dolgoznak. A féltve őrzött platina-iridilim etalon átlag évtizedenként egyszer kerül elő hazai használatra, és nagy ritkán viszik Párizsba ellenőrzésre.

A méterből vezették le a négyzetmétert, köbmétert stb. Ez már kevésbé érdekes. Annyit még megemlíthetünk, hogy a súlyt ugyancsak nemzetközi mintához, etalonhoz szokták hasonlítani. Nemesfémből készült kocka jelöli ki a kilopondot. A súly ilyen megjelölésére szükség volt, mert a Föld különböző pontjain a tárgyak súlya nem egyenlő. A sarkok körül a Föld némi lapultsága miatt a földfelület közelebb van a Föld középpontjához, mint az Egyenlítő vidékén, tehát ugyanannak a tömegnek a súlya a sarkokon nagyobb. Az Egyenlítő körül a Föld forgásából adódó centrifugális erő is nagyobb (0,3%-kal), mint a sarkvidékeken, és ezért is kisebb a tárgyak súlya az Egyenlítő vidékén.

Nem is hinnénk, hogy ilyen egyszerűnek látszó fogalmak, mint a méter és a kiíopond, milyen sok kérdést vetnek fel még mindig. Már a 17. században felmerült a gondolat: a hosszúságmérték egységet úgy kellene meghatároznunk, hogy csupán a meghatározás alapján akkor is elő lehessen teremteni a mértékegységeket, ha a mintaméter elveszne. Huijghens matematikus és csillagász (az ingaóra feltalálója) ajánlotta, hogy olyan inga hosszát vegyék alapul, amely éppen egy másodperc alatt végez egy teljes lengést.

36