Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
3 Mérés
Hamarosan kiderült, hogy ez sem lenne jó, mert az inga az északi és déli országokban gyorsabban leng, mint az Egyenlítő körül. Ezt első ízben Richer francia csillagász észlelte, s ezzel a „másodpercinga” hosszát, mint méteretalont el kellett vetni. A 20. század pusztító háborúi során ismét felvetődött a méter kérdése. Arra gondoltak, hogyha több főváros olyan mértékű pusztulást szenved, hogy a mintaméterek elvesznek, hogyan állapítsák meg újból a hosszúságegységet? Üjból mérjék meg a délkört? Hosszadalmas, és a már ismert nehézségek ismét jelentkeznének. Kiderült az is, hogy a méteretalon nemcsak a hőmérséklet hatására változtatja hosszát, hanem belső kristályszerkezetének az időben lassan végbemenő megváltozása folytán is. Sok méterrudat hasonlítottak össze adott pillanatban, majd hosszabb idő múltán újból összehasonlították őket. Azt találták, hogy az egyes méterrudak hossza eltéréseket mutatott egymástól. Olyan jól meghatározható, könnyen ismételhető kísérletekre, jelenségekre volna szükség, ami valóban állandó, újból előállítható távolságot határoz meg. így gondoltak a fény hullámhosszára. A fény hullámhossza pontosan meghatározható. A cadmium vörös fényének hullámhossza pl. 0,75 mikron. Ha méterben fejezzük ki, 7,5 • 10~7 m. Ezek szerint a méter a cadmium vörös fénye hullámhosszának 4/3 * 106-szorosa. Ezzel a meghatározással a hosszúságmérés kérdése egyelőre nyugvópontra jutott. A hullámmechanikában, a fénytanban, az elektromágneses sugárzások és a radioaktivitás tanában, a röntgensugárzás hullámhosszának a mérésénél, az atomfizikában igen kicsiny távolságok szerepelnek. Ezek mérésére a méter igen nagy egység lenne. Itt a mm tízmilliomod részét használják (1 Angstrom — 10~7 mm). A csillagászat viszont a nagy méretek és számok birodalma. A földi használatra alkalmas kilométer itt már olyan elenyészően kicsiny távolság, hogy legfeljebb a naprendszerben lehet használni, az állócsillagok világában már nem. Egy tehervonat rakományának a súlyátértelmetlen dolog pondokban kifejezni, ugyanígy az Andromeda ködének távolságához a kilométer alkalmatlan hosszúság
