Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

11. Erőátviteli szerkezetek

Erőátviteli szerkezet az emelő is. Egyik legszebb hidunk, a budapesti Szabadság-híd két kétoldalú emelőből áll. (Feketeházy János mérnök tervezte.) Nézzük csak meg a szerkezetét (102. ábra). Két pilléren nyugszik egy-egy kétoldalú emelő. Nagy, rácsos szerkezet mindegyik. A rácsszerkezetű emelők külső végeit a partpillérekhez kötötték, a belső meder feletti végeket pedig hídmeződarab köti össze. Az ilyen szerkezetet a hídépítők Gerber-tartónak nevezik.

11,2. A budapesti Szabadság-Md mint kétoldalú emeld

Ha a hidat középen terhelik meg — pl. villamos megy át — a középső rész lenyomódik. Ekkor a kétoldalú emelők a terhelést átviszik a partpillérekre, és emelik azokat. Ha a mederpillér és a part között terhelik a hidat, kis mértékben a híd közepe emelkedik, de csak nagyon kicsiny mértékben, mert a mederpillér és a partpillér közötti hídszakasz tulajdonképpen kéttámaszú tartó, azaz olyan tartószerkezet, amelyet két helyen (partpillér, mederpillér) támasztottak alá.

Amikor a fasiszták felrobbantották a hidat, a budai rész helyén maradt egy ideig — nem sikerült teljesen a robbantás —, amikor azután a külső hídmező — a főpillér és a partpillér közötti rész — terhelést kapott, az addig húzásra igénybe vett rácsszerkezet nyomást kapott és leroskadt.

168

102. ábra. A Szabadság-híd szerkezete