Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
10. Testek egyensúlya
tengerészek a minden irányban ingó hajókon ezt a tartást megszokják, innen van jellegzetes járásuk, tartásuk. Ezek után könnyű belátni, hogy pl. bármilyen jármű annál kevésbé borul fel oldal irányban, minél nagyobb a nyomtávja, a tengelyek hossza. Szélesebb nyomtáv és hosszabb tengelytávolság minden járműnél nagyobb állásszilárdságot létesít. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a kerekek talajt érintő pontjai által határolt terület, a biztonsági terület, annál biztosabb a jármű egyensúlyi helyzete. Ezért helyezik a harckocsik, lánctalpas vontatók, exkavátorok járóláncát lehetőleg távol egymástól. Közúti járműveink különféle nyomtávolságúak, vasúti kocsijaink nyomtávolsága azonban szabványosan 1435 mm. Van ennél szélesebb is. így az orosz és a spanyol vasutak nyomtávja. Részben stratégiai okokból építették szélesebbre (a benyomuló ellenség nem használhatja saját vasúti járműveit), részben pedig a szélesebb nyomtáv nagyobb terhek gyors szállítását teszi lehetővé. Hegyvidéken és gyérforgalmú helyeken viszont keskenyvágányú (760 mm) vonalakat építenek. Ugyancsak az állásszilárdság fokozására készülnek aránylag nagy és rendkívül súlyos alappal a városi közlekedésben használt áthelyezhető, forgalomszabályozó táblák, pl. ideiglenes útelzárás* stb. jelzésére. Gépeknél különösen fontos a súlypontnak a helyes elhelyezése. Állóhelyzetű motoroknál például a hengerek felül, a forgattyústengely alul van, de a bizonytalannak látszó elrendezés nem zavar, hiszen a merev vas és acélszerkezetek biztosítják a megfelelő szilárdságot s a nagy alátámasztási terület az állásszilárdságot. A súlypont fogalmát úgy is meg lehet határozni, hogy a testnek az á pontja, amely körül a nehézségi erő — tekintet nélkül arra, hogy a test milyen helyzetben van — nem okozhat elfordulást. Ezért a súlypontban alátámasztott test helyzete „közömbös”, indifferens. Ügy is fel lehet fogni, hogy a test számtalan sok pontjára ható nehézségi erő a súlypontban összegezve jelentkezik. Szabályos testek súlypontja a geometriai középpontban van. így a kockáé, gömbé stb. Szabálytalan testek súlypontját úgy határozhatjuk meg, hogy egymás után két vagy több 155
