Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

8. Az energiamegmaradás törvénye

lóg, így tehát a különböző emeltyűhelyzetek ellenére E M — 0. Mivel L — cp • E M — munka = forgásszög X forgatónyomaték — tehát munka nincs. A készülék magától nem fog forogni.

Másik példa a 81. ábrán látható. Függőleges falra erősítsünk három, egy pontban kereszteződő sínt. A sínek előtt legyen egy könnyű küllős kerék, amelynek középpontja nem esik egybe a sínek metszéspontjával. A küllőkre könnyen elmozdítiiatóan golyókat füzünk. A golyókat a másik oldalon a sínek vezetik. A golyók súlyától eredő forgatónyomaték az óramutató forgásirányában nagyobb, mint vele ellentétes irányban. Ezt a többletet azonban a golyókat vezető sínekre/ merőleges erők eredő forgatónyomatéka felemészti. A kérdést egyszerűbben is megérthetjük. Az I. helyen levő golyó addig, amíg a II. helyzetbe jut L = G • ^ munkát végez, mivel /?! magasságot veszít. Ezt a munkát a III. helyzetbe való felemelkedéshez fel is használja. Ugyanígy a III.-ból a IV.-be emelkedéshez szükséges munka egyenlő a IV.-ből az I.-be jutáskor nyert összes munkával. A vezető síneknek a golyókra gyakorolt nyomásából adódó nyomóerő munkát nem végez, mert az útra merőleges.

Mindez egyszerű, világos okfejtés. A régiek azonban nem látták ilyen egyszerűnek és világosnak, míg azután a múlt században egy német orvos, Robert Mayer ki nem fejtette „az energia megmaradása” törvényét, amely szerint energia sem nem teremthető, sem meg nem semmisíthető, csupán átalakítható. (Hasonlóan a kémiában az anyag megmaradása törvényéhez.)

A gőzgép pl. a kőszén égési energiáját alakítja mechanikai munkává, a vízerőmű a folyadékok szintkülönbségéből adódó helyzeti energiát használja fel és így tovább.

138