Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban

3. Nyomdák és iskolák - részben a technikai haladás szolgálatában

„Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma. ”

(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)

5ztripszky Hiador szerint „a legrégi bb reánk maradt nyomtatott magyar szöveg" Krakkóban jelent meg 1527-ben. (Sztripszky 1967. 1.) 1545-ben már hold- és húsvéttáblázatokat tartalmazó magyar nyelvű kalendárium is megjelent - Székely Istvántól a „Calendarivm magiar nielwen". (A naptár ekkor még a Julius Caesar-féle. A mai Gergely-féle naptárról szóló rendeletet Gergely pápa 1582-ben adta ki, a magyarországi átvétel időpontja pedig 1588.)

Az első magyar nyelvű nyomtatott szövegek megjelenése után hamarosan az országunkon belüli magyar nyelvű nyomtatás is újra indult. Ebben kiemelkedő szerepe volt a dunántúli Sárvárnak. Nádasdy országbíró sárvár-újszigeti udvara a korabeli dunántúli művelődés központja volt. (Soltészné 1961. 22.) A brassói Honterusnyomda (1535) után 1536-ban itt, Sárvár-Ujszigeten létesült az a sajtó, ahol Sylvester János Ujtestamentum-fordítása készült. Az új könyvnyomtató műhely - melyet Nádasdy állíttatott fel - csak rövid néhány esztendeig működött. így is egyik korai bizonyíték a Mohács utáni Magyarországon arra, hogy miként lehet a művelődés ügyét korszerű technikai megoldások felkarolásával szolgálni. A sárvár-újszigeti nyomtatványok fametszőmunkáin (fametszetes illusztrációin) a bécsi grafika hatásai ismerhetők fel.

A XVI. század legvégének nagy jelentőségű kulturális és nyomdatechnikai eseménye volt Vizsolyban (Miskolctól északkeleti irányban mintegy félszáz kilométernyire) 1590-ben az úgynevezett Vizsolyi Biblia megjelenése Károli Gáspár fordításában.

Erdély híres nyomdái a korszakban a gyulafehérvári és a váradi nyomda voltak. Mindkettő fejedelmi támogatással jött létre. A gyulafehérvári volt a régebbi - ez Bethlen Gábor alapítása után az 1630-as években erősödött meg. A váradi nyomda 1640-90