Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban

29. kép. Az Esterházy-várkastély Kismartonban

állás fokozására a falak belső oldalát földdel töltötték fel, a földnyomás felvételére pedig kívülről támpilléreket építettek. Olasz hadmérnökök elgondolása volt a falak elé kiugró alacsony ötszögletű bástya, az úgynevezett „olaszbástya", amelyről a falakat támadó ellenséget oldalról tűz alatt tarthatták a védők. Tipikusan olaszbástyás rendszerben épült Győr vára. Carlo Thetit 1575-ben Velencében megjelent könyve több magyar vár leírását és rajzát tartalmazza, de értékes forrás Giulio Turco hadmérnök 1 569-ből származó rajzgyűjteménye is, szintén a Magyar Királyság (az úgynevezett „királyi" Magyarország) legfontosabb végvárairól. A „Meyer Martin Ortelius redivivus..." 1665-ös nürnbergi kiadása szintén kitűnő forrás a korabeli várrajzok tanulmányozóinak. Régi várképeket gyűjtött össze Rózsa György az 1955-ben megjelent munkájában. (Rózsa 1955.)

A végvárak után vessünk egy pillantást a békésebb célú létesítményekre.

A Sopron vármegyei Kismartonban (mai nevén Eisenstadt, Ausztriában) Magyarország egyik igen korai barokk kastélyát 1663-ban kezdték építeni, Esterházy Pál gróf megrendelésére (29. kép).

A munkálatok döntő szakasza 1672-ig tartott. Az építkezést Carlo Martino Carlone (karlo martíno karlóne) irányította, aki egyben, mint Esterházy Pál nádor tervezője, a kastély tervezését is elvégezte. Ez volt a korai barokk stílusú világi épületek kö-87