Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban

1. Térképezés, földmérés, korai folyószabályozási terv és vízépítészet. A magyar műszaki szakírók előfutára: Verantius Faustus

„De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem,

Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni, nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt. ”

(Sajó Sándor: Magyarnak lenni)

A z országok térképezése iránti fokozott érdeklődés a reneszánsz kultúra egyik /■ terméke. Az egyes országok részletes térképei a XIV-XV. század fordulója után sorra jelentek meg. A térképkészítés nemzetközi hírű központja a XIV.

JL» JL században Olaszország volt. A firenzei térképészműhely tulajdonosa, Francesco Roselli (fráncseszko rozelli) egy ideig Mátyás király udvarában dolgozott. Elkészítette Közép-Európa térképét, sőt leírásai szerint Magyarországét is, ez utóbbi munkája azonban ez ideig nem került elő. (Klinghammer, Papp-Váry 1983. 51.)

A magyarországi térképkészítők legkorábbi generációjából a legismertebb Lázár deák. Feltételezhető, hogy egyéb külföldi egyetemek mellett a Mátyás király által alapított pozsonyi egyetemet is látogatta. „A magyar származású, bécsi egyetemi tanár, Lázius Farkas tanúsága szerint Lázár deák magyar (Gentis Hungáriáé) és Bakócz Tamás esztergomi érsekprímás titkára volt" - olvashatjuk a „Magyar műszaki alkotók" című munkában. A Magyarországot ábrázoló térképe az eredeti hiányában egy 1528- ban készült fametszetes másolatról ismeretes. (Magyar műszaki alkotók 8.) A fába metsző és kiadó Petrus Apianus (pétrusz ápiánusz) ingolstadti egyetemi tanár volt, aki egyébként az egyetemes tudománytörténetben arról is híres, hogy 1 539-ben jelentek meg „Astronomicum Caesareum" és „Cosmographia" című munkái. (Bendefy 1977. 22.) Bendefy László pedig feltételezte, hogy Lázár deák a további térképezési munkái során felhasználta a kor egyik leghíresebb munkáját, Jacobus Köbei 1531 -ben megjelent művét. Mindkét körülmény Lázár deák jó külföldi szakmai kapcsolataira enged következtetni. A Lázár-féle eredeti térkép valószínűleg 1514 körül készülhetett. A már említett 1528-as fametszetes másolat körülbelül 1:1 200 000 méretarányú. (Pontosabban

79