Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától
7. Repülőgépek és új fegyverek az I. világháború időszakában és azt követően. AII. világháborús haditechnika néhány részlete „Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek." (Gyóni Géza: Csak egy éjszakára...) A z aviatika (azaz a repüléstan) Magyarországon is az I. világháborút megelőző /■ évek fejleménye, amelynek kísérletes előzményei visszanyúlnak a századfordulói ló előtti évekre. A millenniumi évet követően 1897-ben végeztek felszállást JL JL Schwarz Dávid léghajótalálmányával. Az első merev vázú, alumíniumból készült kormányozható repülőeszköz november 3-án hajtotta végre a nagy érdeklődést kiváltott repülést. Mai értelemben vett, motorhajtású, légcsavaros repülőgép azonban a XIX. században még nem emelkedett a levegőbe sem hazánkban, sem másutt a világon. A repüléstudomány a technikának olyan ága, amely különösen nagy elméleti felkészültséget igényel. A közegek áramlásával kapcsolatos ismeretek bizonyos szempontból rokonságot létesítenek a repülőeszközök és a vízen úszó eszközök tervezése között. Nemritkán az egyik területen létrejött eredmények a másik területen is hasznosíthatók. Jól illusztrálja ezt a hajócsavar és a légcsavar tervezésének kérdéskörében az erdélyi Vályi Gyula és Martin Lajos munkássága. Vályi tanára, majd munkatársa, Martin Lajos (Buda, 1827. aug. 30.-Kolozsvár, 1897. márc. 4.) a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetében folytatott tanulmányok és többévi hadmérnöki gyakorlat után lett 1872-ben a kolozsvári egyetem felsőbb mennyiségtani tanszékének vezető professzora. Később az egyetem rektorává is megválasztották. Arra, hogy a kolozsvári egyetem a technikai tudományok egy részének is otthont adott, rávilágítanak Kanitz Ágoston sorai. „A demonstrativ szaktárgyakra, különösen a physikára és chemiára nézve nem csekély előny volt az, hogy 1876. a mechanikai műhely egy kiváló mechanikus vezetése mellett működését megkezdette és azóta szakadatlanul folytatja." (A felső oktatásügy... 1896. 403., 404.) Sőt: „... a képviselőházi tárgyalások alkalmával az itteni egyetemmel műegyetemi szakosztályokat is szerettek volna összekapcsolni". (A felső oktatásügy... 1896. 403.) Martin mérnöki fel304
