Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától
Bródy Imre és Polányi Mihály elgondolásai alapján építette fel a Tungsram (Egyesült Izzó) Ajkán a saját kriptongázgyárát a '30-as években. Ez volt a világon az első olyan gyár, amelyben a kriptongázt viszonylag olcsón, elfogadható áron és nagy mennyiségben a levegőből állították elő. 1936-ban a Budapesti Ipari Vásár egyik műszaki szenzációja a kriptonégő volt. A következő évben, 1 937-ben az Egyesült Izzó megkezdte a Bródy-féle kriptonlámpák gyártását. Bródy Imre egykori munkahelye, az Egyesült Izzó laboratóriuma később felvette a tudós nevét, és Bródy-laboratóriumként működött tovább. Ekkor azonban már régóta nem Pfeifer Ignác állt a kutatócsoport élén. Pfeifer utóda a világhírű fizikus Bay Zoltán lett, aki a szegedi egyetem elméleti fizikai intézetének vezetői tisztségét cserélte fel az újpesti laboratórium irányításával. (Kardos 1978. 13.) 1945-1948 után a Bródy-laboratórium részben szétesett, több munkatárs külföldre távozott, maga Bay Zoltán is Amerikában lett kutató professzor. A régi hírnév visszaállítására többek között az 1980-as évek végén történtek kísérletek. Az ezen munkálkodók egyike Kedves Ferenc, a debreceni tudományegyetem fizikus tanára. A hírközlés a XIX. század végéig a nagy tömegek számára a levelezés volt. A XX. századra a hírközlés egyéb formái is kialakultak, meggyökeresedtek. Az információtovábbítás „szenzációs" módja, a telefonálás a XIX. század utolsó harmadának fejleménye. A legelső magyarországi próbálkozások egyike volt, hogy Gothard Jenő (1857-1909) fizikus és csillagász Szombathely melletti herényi birtokán 1 877-ben felszerelt egy 3 állomásos telefonvonalat. Néhány év múlva, 1 883-ban Szombathely- Herény és Ogyalla (ma Hurbanovo, szlovák területen, közel Komáromhoz) között megvalósult egy 270 kilométeres távolságú telefonbeszélgetés. A két beszélgetőpartner Gothard Jenő és a csillagász Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) volt. A kisebb távolságú telefonbeszélgetések ekkor már nem számítottak a legnagyobb újdonságnak, de a nagy távolságok „áthidalása" még igen ritka volt. Gothardnak 1881-től Herényben asztrofotográfiára berendezett magánobszervatóriuma volt, Konkoly-Thegének pedig Ogyallán működött asztrofizikai obszervatóriuma 1871-től. Az említett csillagászok körében a telefon iránti érdeklődés egyáltalán nem volt öncélú. 1891-ben Konkoly- Thege Ogyalla és Budapest között telefont alkalmazott a földrajzi hosszúság meghatározására. A konstruktőrök igen hamar rájöttek, hogy a telefonállomások szaporodásával lehetetlen vállalkozás volna állomásonként az összes többi állomáshoz direkt vonalakat építeni. Vagyis szükséges egy központ, ahol a vonalak igény szerint köthetők össze. A megoldás Puskás Tivadar (1844-1 893) nevéhez fűződik. Az első közcélú budapesti telefonközpont 1881. május 1-jén kezdte meg működését. (Az elhelyezése az akkori kereskedelmi városrész központjában volt, a Fürdő u. - később József Attila utca - 1. számú ház III. emeletén.) Ez egyelőre csak helyi beszélgetésekre volt alkalmas, de évtized múltával a budapesti ember már messzebbre is telefonálhatott. A Budapes-Bécs telefonvonal 1 890-től működött. Ezen a vonalon Zsolnay-féle pécsi porcelánszigetelőket 292
