Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

5. A közlekedés és az elektrotechnika néhány kiemelkedő eredménye.

A Ganz-gyár mérnökeinek munkássága.

A gépipar fejlődése

„Megindult a föld alattunk.

Vagy magunk előre hajtunk?

Hol vagyunk most, a pokolban? Hosszú barlang szája horkan. Csattog, fölsikolt a sárkány, Tarjagos fiistfelleget hány.

Rajzik a szállongó szikra. ”

(VajdaJános: Vasúton)

„A rádió kagylóját felveszem.

Kint már az utca tele van setéttel. Akár a szívem. Haliga! Muzsika! Valami messzi jazzt üzen az éter. ”

(Tóth Árpád: Rádió)

A kiegyezés utáni kapitalista fellendülés korszakában Magyarországon valósá/■ gos vasútépítési láz bontakozott ki. 1 868-tól, a Magyar Államvasutak létrejöttével kialakult a vegyes vasúti rendszer, vagyis változott a korábbi magánvas- JL JL úti monopolhelyzet. Később a magánvasutakat is állami kezelésbe vették. A vasutak államosításában nagy szerepe volt Baross Gábornak (1 848-1892), aki 1883- tól közlekedésügyi államtitkárként dolgozott. A gőzüzemű vasút volt a dualizmus kori Magyarország közlekedésének gerince. A teljes vasúti hálózat az I. világháborúig kiépült. Ez természetesen nemcsak a terményszállítást, hanem a nagy tömegek életmódját, szemléletét is formálta. így vált a technikai kultúra egyik területe a társadalmi mobilitás növekedésének fontos tényezőjévé. (Czére 1989. 870.)

A vasúti vontatást a korszak első felében gőzmozdonyokkal oldották meg. Az 1 870- es években a Magyar Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) megindult a gőzmozdonygyártás. A dualizmus korának kiváló gőzmozdonytervezői Papp János, Kordina Zsigmond, Petz Kornél és Láner Kornél voltak. Láner jól sikerült konstrukciója volt a 424-es sorozat. A 424 („négyhuszonnégy")-esek gyártása az 1920-as években kezdő-284