Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

2. A Magyar Mérnök Egylet megalakulása, működése és más mérnökszervezetek.

Az első magyarországi technikuskongresszus

„így századok s ősek költöznek el... Jönek fiák, fiakra unokák;

Az eredési hír, hagyomány, idő: Fényes, mesés pólába hurkolák. ”

(Tompa Mihály: A „palota” helyén)

A kiegyezés előtti Magyarországon a mérnökszervezetek jórészt hiányoztak.

/■ Egy-egy feladatra orientált tömörülés létezett ugyan, és az Akadémiának is volt f"^A egy-két mérnök tagja, de általános értelemben ezeket nem lehet mérnökszer- JL JL vezetéknek tekinteni. Minden bizonnyal méltán kerül oda a magyar történelemben az 1 867-es nagy politikai esemény, a kiegyezés mellé a magyar mérnöktársadalom másik, nagy jelentőségű és szintén 1 867-es eseménye, a Magyar Mérnök Egylet megalakulása. A megalakulás előzményeiről a Pesti Napló számolt be. „A mérnökök augusztus 4-én, szombaton este barátságos ismerkedést tartottak a városligeti Pávaszigeten, majd másnap 10 órakor a Köztelken megkezdődött az első közgyűlés. A híradások szerint az első mérnökegyleti nagy-rendezvényen a következő neves személyiségek vettek részt: Liedemann országos építészeti igazgató, Hollón Ernő, Reitter Ferenc, Feszt Vilmos, Lechner Gyula, Herrich Károly, Glasz Márton, Stoczek, Grechenek, Schnedár, valamint a budai műegyetemi tanárok, reáliskolai igazgatók, építészek, vasúttársasági mérnökök, mérnök-hallgatók. A kitett ívek aláírói mintegy kétszázan voltak." (Pesti Napló. 1866. augusztus 7.)

A magyarországi műszaki kultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való elősegítésére ez a szervezet az új politikai légkörben szinte azonnal munkához látott. Az egyesület titkára, Szily Kálmán szerkesztésében nyomban 1 867-ben kiadták folyóiratuk első kötetét, a Magyar Mérnök Egylet Közlönyét.

Érdemes visszautalni egy több mint három évtizeddel korábbi hasonló kívánságra, amely a Tudományos Gyűjteményben jelent meg. „Azon esméreteknek tehát, a' mellyek az Inzsenéri tudományhoz 's mesterségéhez tartoznak, nagyobb elterjesztésére, gyara261