Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

I. fejezet. Az Árpád-kor technikai kultúrája

2. Építkezés, bányászat és fémmegmunkálás az Árpád-kor későbbi szakaszaiban

„Reng, zug hegy-vöTgy - meg-megroppanva száTÍ Mélyebbre a szenes hegyű karó;

Száz vérző kéz követ kőhöz ragaszt, Bálvány-fákat vonszol s egymásba ró. ”

(Tompa Mihály: A „palota” helyén)

Az államalapítást követő évszázadokban a magyarok egyre inkább bekapcsolódtak a keresztény Európa művelődési, gazdasági szokásaiba, kultúrájába. A régi hagyományok és az újabb szokások azonban még sokáig együtt léteztek. Erdélyi László Freisingi Ottóra hivatkozva írta, hogy 1 146 táján a lakás a magyarság hazájában nádból és fából, ritkábban pedig kőből épült (Erdélyi 1922. 288 ). E forrás szerint a XII. század elején a nyarat és az őszt még sokan töltötték a régi módon, sátrakban. Ez a hagyományok továbbélését jelentette az újabb korszakban is. Erezhető volt azonban már a nyugati szokások hatása. A XIII—XIV. században - a magyar lovagkorban - pl. már a nyugati életmódhoz való közeledés szembetűnő vonása az elterjedtebb kőépítkezés és ennek technikája. A XII—XIII. században előbb a király, majd fokozatosan az uralkodó osztály felsőbb rétegei lakótornyokat építtettek. Az európai stílus ebben a korban általánosan a román stílus volt. A kőépítészethez értő mesteremberek jelentős része első királyunk uralkodása után is külföldről érkezett. Néhány hozzáértő magyaron kívül ők irányították a kiemelt települések - mint például Buda, Székesfehérvár, Visegrád, Esztergom stb. - nagy építkezéseit, a XI. századot követő továbbépítéseket. A kiemelkedő technikai szakértelmet a korabeli Magyarországon általában nagyra értékelték, az Arpád-kor későbbi szakaszaiban is, akár külföldi, akár magyar volt az illető.

A XIII. századi Magyarországon dolgozott nem magyar mérnökök közül a legismertebbek egyike Villard de Honnecourt (vilár d(ö) on(ö)kúr) picardiai, francia építész. (Picardie (pikárdi) észak-franciaországi vidék, közel a belga határhoz.) Munkásságá21