Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

I. fejezet. Az Árpád-kor technikai kultúrája

val a francia gótika közvetlen hatást gyakorolt a magyarországi építőművészetre. Villard de Honnecourt magyarországi működését a „Magyarország történeti kronológiája" szerzői az 1221 körüli időkre teszik. (Magyar kronológia I. 135.) Gerevich Tibor Villard de Honnecourt Magyarországra jövetelét 1 235 tájára valószínűsíti. Alig hihető - állapítja meg Gerevich hogy IV. Béla ne vette volna igénybe a szakértelmét budai várának építésénél, amely egyébként néhány maradibb román részlet mellett számos modern csúcsíves részletet tartalmazott. (Gerevich 1938. 122.) Mi jellemezte ezeket a csúcsíves részleteket?

A csúcsíves megoldások, amelyeket Gerevich említett, a statikai elvek újszerűségében jelentkező forradalmian új technikai eljárások voltak. A román stílushoz viszonyítva csökkent a falazat vastagsága, amelynek teherhordó képességét ezenkívül a hatalmas méretű ablakok is csökkentették. A kompenzálást támpillérek rendszerével oldották meg. Ezek a jellegzetességek Villard magyarországi működése előtt már majdnem egy évszázaddal megfigyelhetők voltak a kibontakozó francia gótikában. (A csúcsívekkel együtt alkalmazott kőváz bordázatos szerkezetek 1135-től, a St. Denis- - helyes kiejtése: szén d(ö)ni - katedrális építésétől gyorsan terjedtek Európában.) Még korábbi előzményekre visszautalva: a csúcsív keleti eredetű építészeti megoldás.

A magyar-francia kapcsolatok kialakításában, ápolásában ez idő tájt jelentős szerepet játszott a ciszterci rend. Feltehetően köze volt a rendnek Villard Magyarországra jöveteléhez is. A rend építőművészetének két becses emléke a bélapátfalvai és a kerci templom. (Bélapátfalva Eger környékén, Kére Erdélyben található.) Az 1 232-ben alapított bélapátfalvai cisztercita apátság torony nélküli, román stílusú temploma (5. kép) azonban nem az első „ciszter-emlék" Magyarországon. Néhány évtizeddel megelőzi a pilisi monostor. A Franciaországból érkezett ciszterci szerzetesek pilisi monostora a XII. század végén, III. Béla király uralkodása alatt - 1 173-1 196 - létesült. (A megözvegyült III. Béla második felesége Capet Margit volt, II. Fülöp Ágost francia király testvére.)

A pilisi monostor malomkerekének beépítését Gerevich László a következőképpen írta le. „A mesterséges tó vize kőből teknőszerűen kivájt, függőleges retesszel elzárható tartályon keresztül került a surranóba, kb. 25 cm átmérőjű kőcsatornába, amelynek vége 2,5-3 m magasról köpte a vizet a malmot hajtó kb. 3 m átmérőjű kerékre, amely mintegy 6 m mély, 6,40 m hosszú és 1,5-2 m széles sima kivésett homokkő aljú aknában forgott." (Gerevich 1984. 19.) A kerék tengelyéről a forgás a pincében folytatódott, ahol fogaskerekek segítségével vitték át a mozgást a 90 fokkal elfordított másik tengelyre.

A magyar művelődésben - és a technikai kultúrában is - a francia hatás III. Béla halála után, Imre, III. László, majd II. András uralkodása alatt továbbra is érezhető. 1235-ben II. Andrást az egresi ciszterci monostorban temették el, ami szintén jelzi az uralkodói család és a rend hagyományos viszonyát. Általában véve is elmondható, hogy a középkori Európában a keresztény műveltség hordozói jelentős részben a ko-22