Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

monica, vagyis a napórák szerkesztésének tana (Petzelt 1845/6. 472-496.) A fejezetet táblázatok zárják, köztük egy „Nap távozási" tábla, amelynek korrekcióit egy példán adja meg a szerző, 1846. április 28-án délelőtt 10 órára érvényesen.

A Magyarországon használatban volt mérnöki műszerek egy része a bécsi Voigtländer cég terméke volt, másrészt az ugyancsak bécsi Carl E. Kraft műszerész is gyakran foglalkoztatott szállítónak számított (1 830 körül). Az 1 833-ban Pesten polgárjogot kapott Nuss Antal Ferenc iparengedélye fizikai, csillagászati és mérnöki (geodéziai) eszközök készítésére szólt. A Nuss-cég a XIX. század közepén a legfoglalkoztatottabb magyar műszerüzemek sorába tartozott, működése még a kiegyezés utáni években is nyomon követhető. (Karlovits 1974. 67.) Műszereikkel Petzelt is sokat foglalkozott. A belső malomgépezet tárgyalására is kitér Petzelt József az 1846/47. iskolai évre kiadott víz- és malomépítészeti könyvében. Itt olvashatunk a fa fogaskerekek készítéséről (tölgy, bükk, „veres fenyő"), egyenes és keresztezett szíjhajtásról, szíjfeszítő szerkezetekről, amelyek előfordulnak a malom belső terében. (Petzelt 1846/47. 961-967.) (Fa fogaskerekek készítésére a különlegesen kemény, nagy sűrűségű fák voltak alkalmasak.)

Petzelt a pályafutásának fontos állomásához érkezett, amikor 1848. május 29-én Mészáros Lázár intézkedett az elviekben már korábban is létezett Ludovika Akadémia tényleges megnyitásának előkészítéséről. Ez az intézmény lett a „Magyar Hadi Főtanoda", amelynek aprólékos, szerkezeti kialakítására Petzelt kapott megbízást. Erről Fodor Ferencnek az Institutum Geometricummal (Mérnöki Intézettel) kapcsolatos kutatásaiban a következőket olvashatjuk. „Amikor az első magyar felelős kormány felállította a hadi főtanodát, annak Petzelt lett alezredesi rangban aligazgatója. 1848. dec. 31-i kelettel már mint ilyen hívta meg az Egyetemi Tanács két kiküldöttjét a főtanoda felvételi vizsgálataira...". A meghívásnak Jedlik Ányos és Tipula Péter dékánok tettek eleget. (Fodor 1955. 79.) Petzelt kinevezése a hivatalos lap 1848. december 12-i számában jelent meg, a következő formában. „Rendeletek I. Időnyerés tekintetéből, addig is mig a' hadi főtanoda tárgyalása mind a' két házon keresztül menne, hogy a' tanárok, előadásaikra magokat előre készíthessék - kineveztetnek: ... Aligazgatóul, és utólagos jóváhagyás reményében alezredesül: Petzelt József, egyetemi tanár; ezen kinevezés és előléptetés rang- és illetményre nézve folyó évi december hó 15-kétől számítandó ... Budapesten, dec. 10-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister."

Petzeltnek már korábban is volt katonaiskolai tanári tapasztalata. Valószínűleg ennek nagy szerepe volt abban, hogy őrá esett a választás. Mérnöki oklevelet - Fodor Ferenc kutatásai szerint - a pesti egyetemen szerzett 1825-ben, és itt is avatták doktorrá 1830-ban. 1841-ben lett a gyakorlati mértan egyetemi tanára, esetenként azonban szakterületeként egyes források a geodéziát jelölik meg. Petzelt elképzelései szerint a Hadi Főtanoda műszaki tantárgyai a következők voltak, illetve lettek volna: fegyvertan, térképrajz, vonalzói és vetületi rajz, elméleti tüzér- és géptan, tüzéri és erődítési rajz, gép- és lakásépítészeti rajz, építészeti műtan, víz-, út-, híd- és vaspálya-építészet. A tu-216