Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

I. fejezet. Az Árpád-kor technikai kultúrája

3. kép. A gyulafehérvári székesegyház

A XI. század végén épült (már Szent László korabeli) somogyvári bencés apátság régészeti feltárása kapcsán a kutatás az építkezések irányítására is kiterjedt. Az építkezések vezetője a director vagy rector fabriciae volt, aki szervezeti és pénzügyi szempontból egyaránt kezében tartotta a munkát. Tevékenysége talán a mai kor mérnök-építésvezetőjének a tevékenységéhez hasonlítható. A falak felrakását az architectoroknak vagy magister operiseknek nevezett építőmesterek irányították. Ok kb. 100 főnyi építőcsoport munkáját vezették. A felsorolt szakemberek munkáját nagy létszámú segédszemélyzet támogatta. A földmunkákat, a szállításokat, a durvább tevékenységet az egyszerűbb, szakképzetlen emberek végezték - ők dolgoztak a szakmát értő „laboratores"-ek keze alá, mint ahogyan azt Entz Géza egy jóval későbbi, de Árpád-kori, XIII. századi építkezéssel kapcsolatban feltárta. (Entz 1952. 149.) A nehéz kövek magasba emeléséhez csigákat és köteleket használtak. Csigát nemcsak fából és vasból készítet-16