Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

tő- és aratógépek terveit, valamint egy fonógép modelljét hozta magával. A pamutfonó gép együttes szerkezetét meglehetősen jól ismerjük, mert szabadalom szerzésére benyújtotta leírását: ... Gazdasági és műszaki fejlesztő tevékenységével Széchenyi István legjelentősebb előfutárának tekinthető. Irodalmi munkái kéziratban maradtak." (Endrei, P. Károlyi 1986. 317., 318.)

Vay Miklós irányította mérnöktisztként a hídépítést a Száván a törökök elleni háborúban, Sabác és Belgrád bevételénél. (Bendefy 1973. 77.) A mérnöktábornoki kinevezésnél ennek a munkának volt nagy szerepe, további elismerést jelentett, hogy a bárói címet is megkapta.

A XVIII. századi technikai tudományok terjesztését és fejlődését az említetteken kívül más iskolák is jelentősen elősegítették. Az 1749-ben alapított bécsi Theresianum mintájára az 1 760-as években Magyarországon, Vácott is meghonosodott ez az iskolatípus (46. kép). A tantárgyak között Bécsben és Vácott egyaránt fontos szerepet kapott a matematika és különösen annak alkalmazásai. Az előadott technikai tudományok sorában pedig megtalálható volt az elméleti és a gyakorlati mértan, valamint a polgári építészet. A váci Theresianum különösen azoknak a követelményeknek igyekezett megfelelni, amelyeket a nemesifjak nevelésével szemben támasztottak. Általánosan elfogadott volt, hogy a közszolgálatba lépő középosztálybelieknek a technikai tudományokban jártasságot kell szerezniük. A természettudományok és a matematika művelé-46. kép. Építészeti tervrajz a váci Theresianumról (XVIII. század második fele)

168