Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

leírása, hidrotechnika, kutak, malmok, hidak építésének tudnivalói, mocsarak lecsapolása, töltések emelése, folyók szintezése, mechanika, rajz, térképek készítése. (Szögi 1980. 50.)

A Nagyszombatból Budára költözés évéből származó iratokon nyoma van annak, hogy a Bölcsészeti Karon a matematikába (In Classe Mathematical beillesztették a mérnöki tudományok oktatását. (Mathesis adplicata; Geometria practica, Architectura et Hydrotechnica... Mechanicae, idem qui Physica experimentális.) (Ugyancsak tanították a gazdaságtant - Theoria Oeconomia ruralis -, sőt érdekességként írjuk ide: történeti megközelítésű természetismeretet is „História Rerum Naturalium" néven; ez utóbbiakat a filozófián - In Classe Philosophica - belül. (Országos Levéltár. Magyar Kancelláriai Levéltár. II. 1770 utáni regisztratúra. A. Általános iratok. Acta generalia. „Acta generállá. „A" szekció. 4322. 1777. év. „Tabella". 59., 60. o.)

A Mérnöki Intézet tananyagának tervezetét és óratervét („Materiarum, ac Horarum") 1782 végén, illetve 1783 elején dolgozták ki és fogadták el. A tervek elkészítése Makó Pál (Paulus Mako) nevéhez fűződik, aki ebben az időszakban a Bölcsészeti Kar (Facult. Phil.) vezetője volt. Makó kéziratában a III. tantárgyi blokkban (III. évf.) szerepel a „Hydrotechnica et Hydrodynamica", vagyis a megalapozó tudománya annak a vízépítészeti tevékenységnek, amely az ország sajátos helyzetére tekintettel egyik fő oka volt az egyetemi mérnökképzés létrehozásának. (Országos Levéltár. A Helytartótanácsi Levéltár. „C" szekció. 141. Senatus Regiae Universitatis Budensis 1777-1784. Acta. 1782 november hónap. No. 4. és 1783. II. No. 7.) Makó Pál „Elementa geometriáé ..." című művében távolságmérésekre, tornyok, fák, hegyek, emlékművek magasságának megmérésére, valamint térfogatszámításokra találunk egyszerű példákat.

Melléktárgyakként szerepeltek egyrészt külön is a mechanika, másrészt pedig a mezőgazdaságtan. A végzős hallgatók a tanulmányaik eredményeiről „szigorú vizsgán", azaz a mérnök: szigorlaton számoltak be.

1 785 decemberében többek között ezeket a nagy tanáregyéniségeket (Professores) örökítette meg az egyetemi „Diarium": Horváth Kér. (Baptista) János, Mitterpacher József, Mitterpacher Lajos, Dugonics András, Rausch Ferenc. (Diarium rerum notabiliorum facultatis Philosophicae. Ab anno 1773. I. kötet. 1773-1837. szeptember. II. kötet. 1837. október-1844. júniusi5. 1-548. oldalak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest. Lt. 8/m. 1. sz. 60. oldal. 1785. december.) Műveikből illusztrációként álljon itt néhány eredeti részlet!

Horváth Kér. János „Praelectionum mechanicarum" című művének „hydrostatica, et hydraulica" része (Pars II.) foglalkozik többek között olyan gépcsoportokkal, amelyekben megtalálhatók a vízi erőgépek, a közlőművek és a munkagépek elemei, illetve részrendszerei. A II. és a III. táblák rajzain a szerző közli az alulcsapott, a hátulcsapott és a felülcsapott vízikerekek rajzait, a reakciós vízturbina elvi vázlatát, tipikus fogazott kerék-, illetve hengerkapcsolódásokat, bütykös tengelyeket. Megtalálható benne a továb159