Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

tak. A korábbi évszámot viselő mű szerzője Domin József Ferenc. (Domin 1800., Nemetz 1801.) 1 735-ben Nagyszombatban, Kéry Borgia Ferenc az egyetemen építette meg az el­ső hazai reflektorokat, tükrös távcsöveket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú természet­­tudományos tevékenységnek számos technikai előzménye és következménye volt. 1 782-től azonban a technikai tudományos tevékenység viszonylag önálló tárgykört ka­pott. 3 év múlva, 1785-ben végzett az első mérnöki évfolyam, amelyről Fodor Ferenc a következőket írta: „Nálunk 1 785-ben kiadták az első mérnöki okleveleket is, amelyek latin szövege csak a legszükségesebb tárgyi változásokban különbözött a doktori okle­velektől. A világ legelső mérnöki oklevelei voltak ezek, amelyek egyetemtől származ­tak." (Fodor 1955. 3.) Egy 1786-ban nyomtatásban is megjelent tájékoztatás szerint a „legelsőkként" vég­zett mérnökök („eine scharfe Prüfung ausgehalten haben") tizenöten voltak - a felsoro­lás Stephan Tichy (azaz Tichy István) nevével indul. Az intézményi megjelölés itt geometrische Schule, a végzetteknél pedig a „Feldmesser" (földmérő) elnevezés olvas­ható. (Merkur von Ungarn 1786. 263., 264.) A Merkur von Ungarn Tichire vonatkozó adatai egybecsengenek az egyetemi levél­tárban fellelhető információkkal. A „Diarium" legelső, erre utaló bejegyzései között sze­repel Stephanus Tichi (Tichi István) neve 1785 júliusából. (Diarium rerum notabiliorum facultatis Philosophicae. Ab anno 1773. I. kötet. 1773-1837. szeptember II. kötet. 1837. október-1884. június 15. 1-548. oldalak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Le­véltára, Budapest. Lt. 8/m. 1. sz. 55. oldal. 1785. július.) Az 1780-as évek vidéki geo­­metráinak működéséről a baranyai Huber Franz nevénél találunk viszonylag pontosnak tűnő feljegyzéseket. (Baranya Megyei Levéltár. Elenchi pars I. a Lit. A. usque L. 1787-1789. II. József korabeli közigazgatási iratok. Mutató. 34753482 szám. Bejegy­zés Huber Franz névnél. Továbbá: Baranya vármegye nemesi közgyűlésének jegyző­könyvei 1788. 3475 szám. Franz Huber.) A mérnöki tanulmányok folytatásához előzményként nemcsak aritmetikai, geográfi­ai, mechanikai, hidrotechnikai ismereteket kívántak meg, hanem előnyösnek tartották az építészeti („architectura civilis"), a mezőgazdasági („agris") és gazdaságtani („oeconomica") felkészültséget is. A források azt is igazolják, hogy a mérnöki tudomá­nyok lényeges periferikus ismereteinek fogták fel a XVIII. század utolsó negyedében a jogi, kereskedelmi, politikai, pénzügyi felkészültséget - sőt, mai felfogásunkkal egyező­en bizonyos prioritást adtak az idegen nyelvek (Maxime utilis autem fórét plurium lin­­quarum cognitio, ...) tudásának. (Merkur von Ungarn 1786. 114., 115., 116.) Az Institutum viszonylag zárt és pontosan előírt tanmenetében az elméleti anyag a gyakorlati kiképzéssel és a rajzoktatással egészült ki. A tanterv két leghangsúlyosabb része a földmérés és a vízépítészet volt. Ezeket az alkalmazott matematika mint főtárgy keretében oktatták. Ide tartozott: távolságmérés, magasságmérés, hegyek szintezése, gazdasági jellegű mérések, tömegtan, űrméréstan, geodézia, katonai méréstan, terep 158

Next

/
Thumbnails
Contents