Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

tak. A korábbi évszámot viselő mű szerzője Domin József Ferenc. (Domin 1800., Nemetz 1801.)

1 735-ben Nagyszombatban, Kéry Borgia Ferenc az egyetemen építette meg az első hazai reflektorokat, tükrös távcsöveket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú természettudományos tevékenységnek számos technikai előzménye és következménye volt.

1 782-től azonban a technikai tudományos tevékenység viszonylag önálló tárgykört kapott. 3 év múlva, 1785-ben végzett az első mérnöki évfolyam, amelyről Fodor Ferenc a következőket írta: „Nálunk 1 785-ben kiadták az első mérnöki okleveleket is, amelyek latin szövege csak a legszükségesebb tárgyi változásokban különbözött a doktori oklevelektől. A világ legelső mérnöki oklevelei voltak ezek, amelyek egyetemtől származtak." (Fodor 1955. 3.)

Egy 1786-ban nyomtatásban is megjelent tájékoztatás szerint a „legelsőkként" végzett mérnökök („eine scharfe Prüfung ausgehalten haben") tizenöten voltak - a felsorolás Stephan Tichy (azaz Tichy István) nevével indul. Az intézményi megjelölés itt geometrische Schule, a végzetteknél pedig a „Feldmesser" (földmérő) elnevezés olvasható. (Merkur von Ungarn 1786. 263., 264.)

A Merkur von Ungarn Tichire vonatkozó adatai egybecsengenek az egyetemi levéltárban fellelhető információkkal. A „Diarium" legelső, erre utaló bejegyzései között szerepel Stephanus Tichi (Tichi István) neve 1785 júliusából. (Diarium rerum notabiliorum facultatis Philosophicae. Ab anno 1773. I. kötet. 1773-1837. szeptember II. kötet. 1837. október-1884. június 15. 1-548. oldalak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest. Lt. 8/m. 1. sz. 55. oldal. 1785. július.) Az 1780-as évek vidéki geometráinak működéséről a baranyai Huber Franz nevénél találunk viszonylag pontosnak tűnő feljegyzéseket. (Baranya Megyei Levéltár. Elenchi pars I. a Lit. A. usque L. 1787-1789. II. József korabeli közigazgatási iratok. Mutató. 34753482 szám. Bejegyzés Huber Franz névnél. Továbbá: Baranya vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1788. 3475 szám. Franz Huber.)

A mérnöki tanulmányok folytatásához előzményként nemcsak aritmetikai, geográfiai, mechanikai, hidrotechnikai ismereteket kívántak meg, hanem előnyösnek tartották az építészeti („architectura civilis"), a mezőgazdasági („agris") és gazdaságtani („oeconomica") felkészültséget is. A források azt is igazolják, hogy a mérnöki tudományok lényeges periferikus ismereteinek fogták fel a XVIII. század utolsó negyedében a jogi, kereskedelmi, politikai, pénzügyi felkészültséget - sőt, mai felfogásunkkal egyezően bizonyos prioritást adtak az idegen nyelvek (Maxime utilis autem fórét plurium linquarum cognitio, ...) tudásának. (Merkur von Ungarn 1786. 114., 115., 116.)

Az Institutum viszonylag zárt és pontosan előírt tanmenetében az elméleti anyag a gyakorlati kiképzéssel és a rajzoktatással egészült ki. A tanterv két leghangsúlyosabb része a földmérés és a vízépítészet volt. Ezeket az alkalmazott matematika mint főtárgy keretében oktatták. Ide tartozott: távolságmérés, magasságmérés, hegyek szintezése, gazdasági jellegű mérések, tömegtan, űrméréstan, geodézia, katonai méréstan, terep

158