Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

c) Mérnökképzés a magyar tudományegy etemen

„Pest Budánál sokkal még mostan ékesebb. Több méltóság lakja, azért is nemesebb. Mulatság tárháza, melyért is kedvesebb. Epuletjeiben gazdagabb s fényesebb.

Bölcs Minerva benne vette a lakását.

.4 tudományoknak megnyitó forrását. Tanulók fejére árasztja folyását Benne belyheztetvén univerzitását. ’

(Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása)

A Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetemen - amelyet előbb Budára, majd Pestre helyeztek át - II. József rendeletére 1782-ben a Bölcsészeti Karhoz csatolva megnyílt az „Institutum Geometrico-Hydrotechnicum", a Mérnöki Intézet (röviden Institutum Geometricum). 1782-ben, a megnyitás időpontjában az egyetem székhelye Budán volt, az átköltözés Pestre két év múlva történt meg. Az intézet 1785-től adott ki szigorlatok alapján egyetemi szintű mérnöki okleveleket. Ez az intézmény volt az első egyetemi színvonalú polgári mérnökképző intézet, nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is. Az egyetemen műszaki oktatás korábban is folyt, ez azonban rendszerint - mint kisegítő tevékenység - a természettudományok szolgálatában állt.

Az Institutum Geometricum megnyitása előtti az az adat, amelyet a „DiariunV'-ban az 1776. évi bejegyzéseknél olvashatunk. Stephanus Magyar neve mellett itt a „Geometra publicus", azaz a hites, hiteles, nyilvános földmérő megjelölés áll. (Diarium rerum notabiliorum facultatis Philosophicae. Ab anno 1773. I. kötet. 1773-1837. szeptember. II. kötet. 1837. október-1884. június 15. 1-548. oldalak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest. Lt. 8/m. 1. sz. 17. (elmosódott) oldal. 1776. év.) Magyar István szakterületét az 1770-es években az egyetemen még meglehetősen kevesen és esetlegesen művelték. Nemetz József (Josephus Nemetz) nevével az egyetemi „Diarium"-ban már 1779-es keltezéssel találkozhatunk. Neve mellett ez olvasható: „Hung., ex Rima Szécs Cotbus (comitatus?) Gömöriensis." (Diarium rerum notabiliorum facultatis Philosophicae. Ab anno 1773. I. kötet. 1773-1837. szeptember. II. kötet. 1837. október-1884. június 15. 1-548. oldalak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest. Lt. 8/m. 1. sz. 26. oldal. 1779. év.) A Nemetzhez hasonló kiváló gyakorlati érzékű szakemberek egyetemi működése is szórványos jelenség az 1770-es években, de mint előzmény azért mindenképpen figyelemre méltó. Nemetz legismertebb, gyakorlatias találmánya azonban már az Institutum éveire esik. Nemetz József János elektromos lámpájának leírása nyomtatásban 1801- ben jelent meg, egy évvel korábban, 1 800-ban azonban kinyomtattak egy másik anyagot is, ugyancsak elektromos lámpáról, amelyhez még rajzmellékletet is csatol157