Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

38. kép. A volt pálos templom (később egyetemi templom) a XVIII. század első feléből

A XVIII. század elején a nem német és nem osztrák építészek sorában a legnagyobb név: Giovanni Battista Carlone (dzsovánni báttisztá kárlóne), aki olaszból lett magyarrá. Anton Erhard Martinelli (1684-1747) tervei szerint épült fel Pesten az egykori Invalidus-palota az 1 720-as, 30-as években. A világi építészet közcélú épületeinek sorában ez kétségtelenül előkelő helyen álló alkotás - később a főváros tanácsháza lett. (Az épület, Széchenyi György esztergomi érsek alapítványa, eredeti rendeltetése szerint a háborúban megrokkant katonák elhelyezésére létesült, mintegy 4000 személy befogadására.)

A barokk megyeházák közül a Gerl Mátyás építette egri megyeháza azért is különleges helyzetű, mert kovácsoltvas kapuját 1760-ban Eassola (vagy Fazola) Henrik, a

129