Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

2. A XVIII. század műszaki kultúrája. Bányászati gépi technika, építkezések, vízrajzi térképezés. Az első „akadémiai törekvések" „Hát már megint indulsz Neptun szigonyával Tiszát méregetni Krieger zsinórjával? Neveti szakállas Triton dudájával, Hogy aggódik ember vizek folyásával. ” (Barcsay Abrabánt: A fösvénységről a Tiszának méregetésekor) A XVIII. század eleji háborús cselekmények nem kis terhet jelentettek az or­­/■ szág számára. A hadjáratokkal együtt járó pusztítások nem kímélték a bá­­nyavárosokat sem, sőt ezek birtoklásáért nemegyszer ádáz küzdelmek jL JL folytak. Elképzelhető, hogy a háborús károk helyreállítása milyen anyagi áldozatokkal járt, hiszen alig két évtizeddel korábban a selmeci vízmentesítés is szinte elviselhetetlen költ­ségekbe került. 1692 és 1695 között végezték a selmeci főbánya víztelenítését, ami annyira költséges volt, hogy csak a hét bányaváros hozzájárulásával lehetett megolda­ni. A bányapolgárok fel is panaszolták, hogy a bánya fenntartására utolsó filléreiket is oda kellett adniok. (Századok. 1923-24. 214.) Gyulay Zoltán tanulmányában a sel­meci bányákat ért károk helyreállításáról a következőket olvashatjuk. „Rákóczi szabadságharca 171 1-ben elbukik, és ekkor a Habsburg-hatalom elkez­di Magyarország gyarmatosítását. A harcok által megviselt selmeci bányákat Hell Má­té Kornél főgépmester állítja helyre. Ezután jelenik meg az első atmoszférikus gőzgép az alsó-magyarországi bányászatban." (Gyulay 1970. 652.) Egy ilyen gőzgépet (tűz­­gépet) Thomas Newcomen (tornász nyúkom(e)n) 1712-ben helyezett üzembe egy an­gol szénbányában bányavízszivattyú hajtására, majd sor került erre a magyarországi Újbányán is, 1722-ben, illetve 1724-ben. Itt az Althandel-akna szájnyílásánál elhelye­zett „tűzgép" az európai kontinens első gőzgépe volt. Angol szakértelem nélkül termé­szetesen még nem ment a vállalkozás - a gépet Isaac Potter (ájz(e)k pote(r)) gépész ké­szítette és szerelte fel. Nemcsak a technika történetében fordulópont ez, hanem az 125

Next

/
Thumbnails
Contents