Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon
2. A XVIII. század műszaki kultúrája. Bányászati gépi technika, építkezések, vízrajzi térképezés. Az első „akadémiai törekvések" „Hát már megint indulsz Neptun szigonyával Tiszát méregetni Krieger zsinórjával? Neveti szakállas Triton dudájával, Hogy aggódik ember vizek folyásával. ” (Barcsay Abrabánt: A fösvénységről a Tiszának méregetésekor) A XVIII. század eleji háborús cselekmények nem kis terhet jelentettek az or/■ szág számára. A hadjáratokkal együtt járó pusztítások nem kímélték a bányavárosokat sem, sőt ezek birtoklásáért nemegyszer ádáz küzdelmek jL JL folytak. Elképzelhető, hogy a háborús károk helyreállítása milyen anyagi áldozatokkal járt, hiszen alig két évtizeddel korábban a selmeci vízmentesítés is szinte elviselhetetlen költségekbe került. 1692 és 1695 között végezték a selmeci főbánya víztelenítését, ami annyira költséges volt, hogy csak a hét bányaváros hozzájárulásával lehetett megoldani. A bányapolgárok fel is panaszolták, hogy a bánya fenntartására utolsó filléreiket is oda kellett adniok. (Századok. 1923-24. 214.) Gyulay Zoltán tanulmányában a selmeci bányákat ért károk helyreállításáról a következőket olvashatjuk. „Rákóczi szabadságharca 171 1-ben elbukik, és ekkor a Habsburg-hatalom elkezdi Magyarország gyarmatosítását. A harcok által megviselt selmeci bányákat Hell Máté Kornél főgépmester állítja helyre. Ezután jelenik meg az első atmoszférikus gőzgép az alsó-magyarországi bányászatban." (Gyulay 1970. 652.) Egy ilyen gőzgépet (tűzgépet) Thomas Newcomen (tornász nyúkom(e)n) 1712-ben helyezett üzembe egy angol szénbányában bányavízszivattyú hajtására, majd sor került erre a magyarországi Újbányán is, 1722-ben, illetve 1724-ben. Itt az Althandel-akna szájnyílásánál elhelyezett „tűzgép" az európai kontinens első gőzgépe volt. Angol szakértelem nélkül természetesen még nem ment a vállalkozás - a gépet Isaac Potter (ájz(e)k pote(r)) gépész készítette és szerelte fel. Nemcsak a technika történetében fordulópont ez, hanem az 125