Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban

36. kép. Az egri minaret a XVI. századból

lóan kereskedelmi épületek voltak a hónok vagy más néven karavánszerájok, de ezeket már nemcsak a városokban, hanem az utak mentén is felállították. A derviskolostorok a vallási életet szolgálták. Az épületek kupolákkal történő lefedése ezekre is jellemző. Esetenként dzsámi is tartozott a kolostorokhoz. Sok helyen épültek derviskolostorok, többek között Székesfehérváron és Pécsett.

A medreszék (iskolák) abban hasonlítottak a középkori keresztény világ egyetemeihez, hogy bennük az egyházi és a világi tudományokat együtt oktatták. A medreszék kollégiummal épültek egybe. Evlia Cselebi török utazó az útleírásaiban híres medreszeként említette Budán Musztafa pasa medreszéjét, a mai Mátyás-templom környékéről, de felsorolt több másikat is, például Pécsett, Esztergomban stb.

103