Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány A XIX. század kezdetén egyszerre fordul a tudományos érdeklődés messzi múlt és messze jövendő felé. Ekkor indul Körösi Csorna Sándor (1784-1842) pénz és taps nélkül a tudományok történetében páratlan útjára, hogy Keleten felkutassa a magyarok őshazáját. Iránon, Bokharán, majd Afganisztánon át - útjának legnagyobb részét gyalog téve meg - Nyugat-Indiába és Kasmírba jutott. Bejárta Tibetben a Himalája völgyeit és lámakolostorokban élve, rendkívüli nélkülözések között tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. az északi buddhista irodalmat. 1834-ben Calcuttában jelentek meg úttörő művei, előbb szótára: Essay towards a Dictionary Tibetan and English, majd nyelvtana: Grammar of the Tibetan Language. Halála után jóval később (1910-ben) adták ki harmadik fő művét, a buddhista szakkifejezések szanszkrit-tibeti-angol szótárát. 1933-ban Tokióban ünnepélyes keretek között Bodhiszattvává avatták (olyan szent emberré, aki már elérte a tökéletességet, de nem ment a nirvánába, hanem lélekben itt maradt mások tökéletesedését segíteni), és szobrát elhelyezték a tokiói buddhista egyetem templomában. Benne tisztelhetjük azt, aki összekötötte Kelet és Nyugat szívét és szellemét, egyetemes emberi értékeket közvetített a nyelvekkel, szokásokkal, határokkal sokféleképp elválasztott, de egybetartozó emberek között. Nagy' keletkutatóink voltak még: Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Germanus Gyula, Scheiber Sándor, valamint geográfiai és régészeti kutatásaival az „Ázsia szívét-’ feltáró Stein Aurél. Az őshaza kutatása része a nemzeti öntudatra ébredésnek és az erőgyűjtésnek. A reformkorszakban költők és tudósok, nyelvújítók és iparszervezők vállvetve küzdenek, hogy emelkedő, a világ haladásához felzárkózó nemzet legyünk. A Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal, a ..Hass, alkoss, gyarapíts” és a „Semmiből egy ujj más világot teremtettem" ugyanannak a korszellemnek egymást kiegészítő megnyilvánulásai. A reformtörekvések egyik összefogója és katalizátora a Széchenyi István (1791-1860) kezdeményezésére és közakarattal 1825-ben életre hívott Magyar Tudományos Akadémia lett. Az Akadémia a nyelvműveléstől az irodalom és történettudományon át az élettelen és élő természet kutatásához, az ezeket segítő matematika fejlesztéséhez adott keretet és indíttatást. A magyar tudomány reformkorát olyan személyek fémjelzik, mint Bolyai Farkas, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác. Jedlik Ányos (1800-1895) a budapesti Tudományegyetemen 38 éven át vezette a fizikai tanszéket. Felfedezte az öngerjesztés elvét, megalkotta a dinamót, az elektromágneses ősmotort. Az 1873- évi Bécsi Világkiállításon bemutatta a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, fél méter hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. 35
