Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
Jedlik egyetemi oktatói munkássága tanszéki utóda, a kiváló kísérleti fizikus Eötvös Loránd tevékenységében folytatódott, s rajta keresztül fizikai Nobel-díjasokhoz vezetett. Úttörő technikai kezdeményezései pedig Bláthy, Déri, Zipernowsky és társaik alkotásain át az elektrotechnikai forradalomhoz mutattak utat. Semmelweis Ignác (1818-1865) szülészorvos, „az anyák megmentője” rájött, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye. Ennek megelőzésére a szülészeti vizsgálatoknál elrendelte a klóros kézmosást, melynek eredményeként a gyermekágyi halálozás csaknem teljesen megszűnt. Tanítása csak halála után nyert elismerést, amikor az orvostudomány felismerte az aszepszis jelentőségét. Semmelweis, Balassa János (1814-1868), Korányi Frigyes (1827- 1913), Hőgyes Endre (1847-1906), Lenhossék Mihály (1863-1937), nagy orvosaink egymást követő generációi munkásságukkal élettani, illetve orvosi Nobel-díjak, és az egészségügyi gondolkodás forradalmasítása felé mutattak előre. Bolyai Farkas (1775-1856), a magyar matematika reformkorának alapvetője, 1796-ban érkezett egyetemi tanulmányok folytatására Göttingába. Itt életreszóló barátságot kötött a „matematikusok fejedelmével”, Gauss-szal. Hazatérve a marosvásárhelyi református kollégium tanáraként oktatott fél évszázadon át matematikát, fizikát, kémiát. Matematikai fő munkája a latin nyelvű Tentamen, mely 1832-33-ban jelent meg Marosvásárhelyen. Pedagógiai „fő műve” fia és tanítványa, a matematikát forradalmasító Bolyai János, akinek munkásságán keresztül Bay Zoltánékig és Neumann Jánosékig, a globális információs forradalomig vezet az út. Bolyai János (1802-1860) matematikus, filozófus, a legnagyobb magyar tudós. Első matematikatanára apja, Bolyai Farkas volt. O vezette be a párhuzamosok több mint kétezer éve megoldatlan problémájába. Neki írta híres levelében Temesvárról 1823-ban a megoldás hírét: „Semmiből egy ujj más világot teremtettem A geometriát forradalmasító műve 1831-ben látott nyomtatásban napvilágot. A mű tartalmát címe mutatja: „A tér abszolút igaz tudománya. A XI. Euklidész-féle axióma (a priori soha el nem dönthető) helyes vagy téves voltától független tárgyalásban: annak téves volta esetén a kör geometriai négyszögesítésével”. Bolyai matematikai munkássága nem korlátozódott geometriai vizsgálataira, és tudományos munkássága a matematikára. Felismerte a geometriai térszerkezet és a gravitációs erőtér szoros összefüggését. A Bolyai - és Lobacsevszkij - által felfedezett új geometria a kopernikuszinál is nagyobb fordulat, egészen rendkívüli gondolkodási forradalom - állapítja meg E. T. Bell nagy matematikatörténeti munkájában; „egészen Kopernikuszig kell visszamennünk, hogy valami hasonló jelentőségűt találjunk, sőt, még az sem elég". 36
