Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Teáskanna a vízen
Pedig nagy szükség lett volna már ebben az időben is egy vitorlák nélkül mozgó hajóra, legalábbis háborús célokból. Hiszen az Újvilágban éppen Claude Jouffroy kísérleteinek idején írták alá az alapító honatyák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely szerint a tizenhárom amerikai gyarmat végleg elszakadt az anyaországtól, Angliától. Az amerikaiak számára Franciaország vált a természetes szövetségessé, és Benjamin Franklin, az “elektromos doktor” ezúttal diplomáciai küldetésben 1776. december 6- án lépett francia földre, hogy szerződéssel kösse szorosabbra a politikai szövetséget. De még két évet kellett várnia, amíg XVI. Lajos hajlandó volt fogadni az amerikai gyarmatok követeként. Jouffroy márki közben kitartóan kísérletezett, és második gőzhajóját már egy újonnan alakított részvénytársaság pénzügyi támogatásával Lyonban építette meg. A 182 tonnás Pyroscaphe szokatlanul karcsú volt: 41,5 méter hosszú és mindössze 4,5 méter széles. Kétoldalt lapátkerekek hajtották, de a tervezőnek a gőzgép megszerkesztésével volt a legtöbb baja. Bár Watt különálló kondenzátoros gőzgépének híre 1779-ben eljutott Franciaországba, valójában Jouffroy is “nyitott” gőzgépet épített, mert ennek működési alapelve sokkal közismertebb volt. A francia feltaláló azonban úgy szabadult meg a himbától, hogy merészen lefektette a gőzgép hengerét. S ez nem is volt akármilyen apró darab, mert benne 64 cm átmérőjű dugattyú mozgott ide-oda 193 cm lökethosszal. Csak az volt a kérdés, hogyan lehet az egyenes vonalú mozgást forgó mozgássá átalakítani. Jonathan Hullstól kezdve Cugnot-n át d'Auxironig mindenki számára ez volt a nagy probléma. Jouffroy végül hasonló megoldást választott, mint d'Auxiron: a lapátkerekek tengelyét a hajó közepén egy ide-oda mozgó “racsnis” keret forgatta. Älyoni polgároknak 1783. július 15-én így azután olyan élményben volt részük, amelyet még unokáiknak is büszkén meséltek. A karcsú Pyroscaphe dohogva megindult a Saőne-on fölfelé. A parton odasereglett tömeg és az összehívott tudós bizottság izgatottan figyelte az árral szemben könnyedén haladó hajót, amint három méter átmérőjű lapátkerekeivel a vizet kavarva, méltóságteljesen távolodik. A hajó mintegy tizenöt perces utat tett meg, és amikor Barbe szigetéhez ért, a hagyomány szerint a boldog Jouffroy ujjongva hajította pisztolyát a vízbe. A történelemben először most kelt útra gőzhajó, hogy meghódítsa a folyókat és a tengereket. Jouffroy azonnal beadványban fordult a francia kormányhoz, és további támogatást kért kísérleteihez. A tervek végül jellemző módon ahhoz a szaktanácsadóhoz kerültek, aki néhány évvel korábban sikertelenül kísérletezett egy saját tervezésű gőzhajóval. Bár Jacques Perier úr annak idején kudar-Ilyen lehetett Jouffroy hajójának lapátkerekes gőzgépe, bár a korabeli rajzok és leírások , alapján nemcsak ez a változat képzelhető el. Ha a francia feltaláló valóban ezekkel a kerékkoszorúkkal érte el, hogy a lapátok mindig függőlegesen merüljenek a vízbe, ötlete kiérdemelheti csodálatunkat 94
