Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Kerekek karimával

De milyen legyen ez a kocsi? Több mo­dellt készített, ezek közül egy cipödoboz nagyságú szerkezet maradt az utókorra. Kis mechanikai játék, amely még ma is remekül működik! A háromkerekű mozdony kazánját spi­rituszláng melegíti. A gőz mindössze két centiméter átmérőjű hengerben löki fel a dugattyút, ez pedig emelő áttétellel forgatja a kocsi két kerekét. Némely leírás szerint Murdock egy élet­nagyságú gőzkocsit is készített, és ezzel alaposan megrémítette az arra járó falusi plébánost. De ez a szerkezet nem maradt fenn, csak a remek modell. Valójában Murdock találmánya még túlságosan kez­detleges volt. Anglia-szerte csak most kezdtek foko­zottabb tempóban épülni az utak, és a pos­takocsi-szolgálat is egyre tökéletesedett. A miniszterelnök sürgetésére 1784-ben a kor­mány már olyan négyszemélyes gyorsko­csik beállítását hagyta jóvá, amelyek telje­sen zártak voltak, hogy minél tökéletesebb védelmet nyújtsanak az időjárás szeszélyei­vel szemben. Ezek a könnyű építésű kocsik Kevéske borszeszt kellett önteni egy csészé­be, majd ezt a meggyújtott "mécsest" vissza kellett pattintani a helyére, és Murdock apró lokomotívjában hamarosan zubogni kezdett a víz. A modell mégsem indult el a siker útján annak a beszélgetésnek a következtében, amely Boulton és Murdock között zajlott le például a London-Bristol távolságot fele­annyi idő alatt tették meg, mint a korábbi járatok: mindössze 16 órát vett igénybe az utazás. JL mikor Watt 1784-ben védettséget ka­­^%,pott univerzális gőzgépére, a szabada­lom egyik igénypontja úgy volt fogalmaz­va, hogy a feltaláló ezt a gőzgépet egyebek között “kerekes kocsikon mozgás közvetí­tésére” szándékozik alkalmazni. Ez ügyes kis kitérő volt a szövegben. Ilyen módon James Watt a századfordulóig magának tar­totta fenn a jogot, hogy gőzjárművet szer­kesszen. Pedig valójában nem állt szándé­kában, csak éppen másfél évtizedig elejét vette annak, hogy egyes elszánt vállalkozók a gőzgép valamilyen átalakított változatát próbálják kerekekre rakni. A “gondolati” védettséggel azonban nem sokat törődtek a feltalálók. William Symington angol mérnök például lelkesen összebarkácsolt egy úti lokomotívot, de 1786-ban kísérletei teljes kudarcba fullad­tak. Murdock viszont ugyanebben az évben - miután nem tudott vagy nem akart tudni Watt “konkurrenciájáról” - becsomagolta nagynyomású gőzzel működő kis gőzkocsi­­modelljét, és elindult Londonba, hogy sza­badalmaztassa szerkezetét. De nem jutott messzire. Boulton, a körültekintő üzletember tud­ta, hogy ez a modell még sok bajt okozhat, ha Murdock továbbra is köti az ebet a karó­hoz. Korábban ugyanis többször figyelmez­tette, hogy ne kísérletezzen, és most az egyik postai pihenőállomáson, a Csatorna mentén fekvő Exeterben várta be engedet­len alkalmazottját. A Truro Hotel egyik ké­nyelmes szobájában telepedtek le. A kan­dalló rőt fényénél titokzatos beszélgetés zajlott le, miközben a kis modell ott pöfö­gött körbe a szobában, hátán egy piszka­87

Next

/
Thumbnails
Contents