Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Gyapotot a gépekbe!

Cartwright egy év múlva második automata szövőgépére kért szabadalmat. Nemcsak a ve­télő mozgatását tökéletesítette, hanem egy felvetó'állványt is alkalmazott, amelynek csé­­véiről közvetlenül a gépbe futottak a láncfo­nalak tott valaha... A kürtösök szürke lovakon ül­tek, s elegáns öltözetüket bíbor és arany uralta.” Hol volt már a századelő 450 tonnás évi gyapotfeldolgozási teljesítménye! 1789- ben évente körülbelül 15 000 tonna gyapot­ból készültek kelmék, szövetek, ruhák és minden, amit a textilipar abban az időben csak előállíthatott. Még a birkák is a jólétet sugározták. A század kezdetén átlagos sú­lyuk 12 kg volt, most pedig már 36 kg-os példányok falták a dús legelők füvét. I dőközben az Atlanti-óceán túlsó partján, ,az önállóvá lett brit gyarmatokon a sza­badság első mély lélegzetével megindult a munka. Továbbra is áramlott a gyapot a volt anyaországba az Egyesült Államokból, de most már sokkal többet is el lehetett volna adni jó áron. Délen kétfajta gyapotot ter­meltek. Az egyik finom szálú, fekete mag­­vú fajta volt, amely csak a keleti tengerpart közelében élt meg. Ennek nem lehetett to­vább növelni a termőterületét. A másik faj­ta, a zöld magvú gyapot gazdagon burján­zóit a belső vidékek ültetvényein, szálai azonban olyan erősen tapadtak a maghoz, hogy még a legügyesebb néger rabszolga­nők is naponta csak fél kilót tudtak belőle megtisztítani. 1792 szeptemberében egy szerény, sok mesterséget végigpróbált, nincstelen fiatal jenki meghívást kapott egy forradalmi had­vezér, Nathanael Greene özvegyétől: jöjjön el házitanítónak gyermekei mellé Mulberry Grove-i birtokára, Georgia államba. Sors­döntő volt ez a meghívás a tehetséges Eli Whitney életében, aki már gyerekkorában azzal kereste a kenyerét, hogy szögeket gyártott. Hosszú sétái során látta a gyapot­földeket, hallotta a rabszolgák különös rit­musú énekeit, és részvéttel figyelte, milyen nehezen boldogulnak a négerek a zöld mag­vú gyapot tisztításával. Valamelyik sétáján egyszer csak önkéntelenül átfutott agyán egy ötlet, hogy miként lehetne géppel vé­gezni ezt a nehéz munkát, “...kitaláltam egy tervet, és körülbelül tíz nap alatt készítet­tem egy kis modellt” - írta később. Az ötlet valóban egyszerű volt. Ki kell fésülni a gyapotból a magokat! Igen ám, de akkor a fésűbe ragadnak bele a magok. Ho­gyan lehetne őket eltávolítani a fésűből? Ahol nem volt folyó vagy patak a közelben, ott a textilipar csak a Boulton & Watt cég forgótengelyes gőzgépei révén indulhatott vi­rágzásnak. Ez a kis üzem Leeds közelében épült fel 1790-ben, és gőzgépe már 24 orsózó szerkezetet hajtott 74

Next

/
Thumbnails
Contents