Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Gyapotot a gépekbe!
Egy másik fésűvel! Mindezt rögtön úgy képzelte, hogy egy fogazott henger forog egy fésűvel szemben. így az egyik oldalon csak ömleszteni kell a ládába a nyers gyapotot, és a másik oldalon már a pőre szálak jönnek ki, a magok meg a doboz aljába potty annak. A cotton-gine, a gyűpo/magtisztító gép (engine = gép) annyira egyszerű volt, hogy senkit sem kellett meggyőzni óriási jelentőségéről. Bárki rápillantott, azonnal megértette, hogyan működik - és hasonlót is csinálhatott emlékezetből. A birtokon végzett kísérletek szerint a géppel naponta 22,5 kilogramm tiszta gyapotot lehetett nyerni. Micsoda különbség volt ez a kézi tépéshez képest! \JkI Pitney 1794. március 14-én kapott MM szabadalmat találmányára, majd társult egy Miller nevű úriemberrel. De rögtön két hibát követtek el: egyrészt nem dugták el az egyszerű gépet a kíváncsi érdeklődők elől, másrészt ahelyett, hogy maguk kezdték volna gyártani, vagy jó pénzért eladták volna a tervrajzát egy vállalkozónak, inkább elhatározták, hogy nagy tételekben átveszik a nyers gyapotot, majd megtisztítva szolgáltatják vissza kétharmadát az ültetvényeseknek. Az üzlet lassan indult, majd 1795. március 11-én váratlan csapás sújtotta Whitneyt és társát. Leégett gyapotraktáruk, és a lángok martaléka lett üzemük is a gépekkel, szerszámokkal, tervrajzokkal együtt. Eli Whitney megint olyan szegény lett, mint három évvel korábban. Gépét közben mindenütt lázas sietséggel sokszorosították, növekedni kezdtek a gyapotbála hegyek, Amerikában kitört a “gyapotmánia”! Whitney mégsem hagyta magát. Rájött végre, hogy a legjobb üzlet, ha az állammal A gyapotmánia kezdete Amerikában: a rabszolgák mámoros boldogsággal dolgoznak Whitney gépével - ahogyan a rajzoló elképzelte 75 J>==^=
