Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Gyapotot a gépekbe!
Noha tíz évvel korábban készült, 1783-ban ismét kiállították Párizsban az "írnokot", Pierre és Henri-Louis Droz csodálatos automatáját, amely művészien szép betűkkel írt meg egy levelet mert az ideig még nem láttam senkit sem szőni. Mindenesetre kétségbe vontam a feladat kivihetetlenségét, megjegyezve, hogy nemrég sakkozó automata volt látható Londonban. Nos, uraim - mondottam -, csak nem akarják azt állítani, hogy nehezebb olyan gépet építeni, melynek szőnie kell, mint egy olyat, mely azt a sok bonyolult mozdulatot végzi sakkjáték közben?” Cartwright valóban megmutatta, hogy nem ismer lehetetlent. Kitanulta a szövés mesterségét, és szinte a semmiből egy teljesen új gépet varázsolt elő. Olyan szerkezetet készített, amely egyetlen forgótengely közvetítésével mozgatta a láncfonalak és a felcsavarodó szövet hengereit, ide-oda lendítette a bordaládát, átlökte a vetélőt, és tolle vonta közben a nyüstöket. Mai szemmel nézve primitív szerkezet volt. De akkoriban úgy hatott, mint az az artista, aki fél kézen állva a lábaival karikákat pörget, a kezével labdákat dobál, a szájával meg pálcát tartva tőrt egyensúlyoz. A megoldás alapelve annyira újszerű volt, hogy 1785. április 4-én Cartwright meg is kapta az 1470. számú szabadalmat első mechanikus szövőszékére. Éppen abban az évben, amikor egy forgótengelyes Boulton-Watt-gőzgépet elsőként alkalmaztak textilgép hajtására a Papplewick gyapjúgyárban. A gőz- és a fonógépek most már közös erővel dolgoztak. Két évvel később, 1787-ben Cartwright .megalapította a világ első gépesített szövőüzemét Manchester szomszédságában, Doncaster városában. Egyszerre húsz szövőgépe lendült munkába, miközben országszerte 143 kisebb-nagyobb fonoda ontotta a különféle minőségű fonalakat, és csak a fonó-jennyből körülbelül húszezer működött szerte Angliában. Richard Arkwright sem panaszkodhatott. Egy évvel azután, hogy Cartwright szabadalmat kapott a szövőgépre, ő III. György királytól kapott ajándékba egyetlen szót, amelyet neve elé ragaszthatott. Sir Richard lett belőle, s 1787-ben a manchesteri Mercury> hírlap már így számolt be elragadtatottan egyik látogatásáról: “Az elmúlt vasárnapon Sir Richard Arkwright lovag, a grófság főszolgabírája Derbybe érkezett lándzsásai kíséretében... akik a legpompásabb egyenruhát viselték, mit bárki is látha-73
