Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Gyapotot a gépekbe!
Az ipari kémkedés is elkezdődött. Itáliai ötlet alapján készült az angol Lombe fivérek selyemorsózó gépe, amellyel a selyemmotringokat felcsévélték gépeik Nottinghamtől huszonöt kilométernyire, a meleg vizű Derwent folyó egyik kis szigetén, Derby városának közelében. Apró üzemükben így télen-nyáron egyetlen csobogó lapátkerék hajtotta megállás nélkül a sebesen pergő motollákat, amelyek karjukra vették a szálkötegeket, és ugyanez a vízenergia mozgatta a selyemcémázó szerkezetet is. Az üzem olyan rohamosan nőtt, hogy nemsokára már kétszáz munkás dolgozott a gépek mellett, és a kereskedők csodájára A Derwent folyó partján kezdetben csak egyetlen lapátkerék szolgáltatta a hajtóenergiát a Lombe fivérek gépeihez. A négyemeletes gyár az 1730-as években épült jártak a titokzatos “selyemmalomnak” - ahogy akkoriban nevezték. Derby nevét szárnyára kapta a hír, itt ringott az angol selyemipar bölcsője. A gyapjú azonban megtartotta vezető helyét Anglia textilárui között, és erre a parlament is vigyázott. Nemhiába ült az alsó- és a felsőház elnöke a hagyományokhoz híven egy-egy gyapjúval tömött, díszes zsákon. Ennek kellett emlékeztetnie a képviselőket arra, hogy Anglia a birkáknak köszönheti gazdagságát. De nemcsak hosszú szálú gyapjúból lehet fonalakat és szöveteket készíteni. Van egy sárga mályvavirágú és fehér, bolyhos fejű terméseket hozó növény, a gyapot, amely könnyen fölveszi a versenyt a birkákkal. A gyapot hazája Kína és India, ahol szorgos kezek már időszámításunk előtt a harmadik évezredben finom pamutfonalakká, majd szövetekké dolgozták fel ennek a toktermésü növénynek beérett magjait. Pontosabban azokat a rövid, néhány centiméter hosszú vattaszőröket, amelyek a magokhoz tapadva, a szelek szárnyán röpítik szét új tájakra a gyapotot. A honatyák jól látták, hogy olcsó gyapotból is rengeteg szövet készülhetne Angliában, ha nem árasztanák el az országot az Indiából behozott pamutszövetek. Hiába volt érvényben már a múlt század óta az a törvény, hogy egyetlen szál gyapjút sem szabad külföldre vinni Angliából. Ez már kevés volt. Meg kellett állítani a gyapotinváziót, ezért 1719-ben a parlament törvényt hozott, amely eltiltotta az indiai pamutszövetek behozatalát. Äkontinens királyi és fejedelmi udvaraiban nemigen foglalkoztak az iparosítás csip-csup ügyeivel. A ranggal együtt járt a vagyon, és pénzért mindent meg lehetett szerezni a világ bármely részéből, így a 61
