Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

vid szabadságra ment Európába, pontosabban a párizsi világkiállításra. Két hónap úgy suhant el, mint az álom. Tomboló lelkesedés mindenütt. Még Edisont is meglepte, mennyire ismerik és milyen tisztelettel fogadják mindenütt. De az igazi meglepetés akkor következett, amikor 1889. október 6- án hazaérkezett New Yorkba, és azonnal utazott West Orange-i laboratóriumába.

Dickson sugárzó arccal fogadta, majd felvezette az első emeletre, ahol az 5. számú szobát jelölték ki korábban a titkos kintográf-kísérletekre. Leültette főnökét egy székbe, majd kezébe adta egy fonográf hallócsövét. A szoba hirtelen elsötétült, aztán szemközt egy fehér vásznon megjelent Dickson, és a következőt mondta: "Jó reggelt, Mr. Edison, örömmel látjuk újra itthon. Remélem, tetszik a kinetofon. Hogy bemutassam a szinkront, felemelem a kezem, és tízig számolok."

Ävilágon először ezen a vasárnapon szólalt meg a film. William K. L. Dickson ugyanis az eltelt két hónap alatt a filmfelvevő, a kintográf mögé ívfénylámpát, eléje pedig egy erősebb objektívet szerelt, így készült el a kísérleti filmvetítő. Ezután egy ügyes kis vezérlőmechanizmussal összhangba hozta a filmszalag mozgását egy fonográfhengerrel, így október 6-án "csodák csodájára a bemutató jól ment" - ahogy Dickson később visszaemlékezett.

Az év végére, a kereskedelmi forgalmazás szempontjait szem előtt tartva, Edison most már állandó méreteket szabott a kinetográf számára: 35 mm széles film, 18 x 24 mm-es képkockák, kétoldalt perforáció, négy lyuk kockánként. S hogy napjaink filmje milyen sokat köszönhet Edisonnak, jellemző, hogy ezek a méretek a normál mozifilmen ma is változatlanok!

Akárhogy nézzük is, sokat köszönhet a mozgóképtechnika Edisonnak. A hivatásos feltaláló “kukucskáló mozija” - a kinetoszkóp - a világon az első' olyan szerkezet volt, amelyben egyperces némafilmek révén ismerkedhettek meg az emberek a mozi csodájával. A múzeumi példány nyitott oldalában a görgőkre fűzött filmszalag látható

Ezek után azonban hátravolt az a készülék, amellyel a gyorsan pergő képekből folyamatos mozgás alakul ki. A kinetográf után meg kellett szerkeszteni eladható formában a filmnézőt - a kinetoszkópoi.

És mi történt ezalatt Európában? 1890. január 18-án a berlini Fényképész Egyesületben Anschütz professzor még mindig ott tartott, hogy egy menetelő katona, egy vég nélkül futó kutya és egy megállás nélkül vágtató ló látványával ejtette ámulatba a szakmai közönséget. A másfél méter átmérőjű üvegkorongot hunyorgó lámpa világította meg. Az elektrotachiszkóp semmivel------------------563