Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

az amerikai találmányi hivatal még januárban visszautasított, mert csak a soklencsés készüléket találta újdonságnak egy tévesen értelmezett korábbi francia bejelentés alapján.

Tamilé Reynaud, a konok és kitartó me- IL^chanikus közben eljutott a harmadik lépéshez is praxinoszkópjának fejlesztésében. Az üvegkoszorús vetítő után kitalálta a lyukasztott vetítőszalagot, és 1888. december 1-jén kapta meg a szabadalmat újfajta készülékére. A találmányi leírásban egyebek között ez állt: "Mozgás illúzióját keltő készülék alkalmazása egymást követő helyzeteket ábrázoló, hajlékony, végtelen szalag felhasználásával, mely felcsévélődik és lecsévélődik egy hajtó orsó segítségével, áthaladás közben pedig összekapcsolódik a berendezés koszorújával... A koszorú külső csapokkal van ellátva, melyek egymástól egyenlő távolságban emelkednek ki..."

Reynaud tehát szintén közel járt a helyes megoldáshoz, de valójában mégsem ő lendítette tovább a film fejlődését. Kitartott saját festésű kis mozgó figurái mellett, és hallani sem akart fényképek alkalmazásáról. Különleges átlátszó filmszalagjain saját meséit álmodta meg, és ezeket árulta jó pénzért az illúziókra áhító vevőközönségnek is.

Az Egyesült Államokban viszont 1888 decemberében már híre ment, hogy George Eastman cége a világ első celluloid tekercsfilmes fényképezőgépének előkészítésén dolgozik. Dickson rohant a bemutatóra, és a cég képviselőjétől elkért egy filmdarabkát. Amikor elvitte Edisonnak, a főnök "angyali" mosollyal forgatta az 5 x 10 cm-es lapocskát. Ez igen! Teljesen átlátszó, mégis kemény és hajlékony. Igaz, hogy gyúlékony, de az nem számít. Végül megszólalt:

Amint forgalomba kerültek Eastman celluloid tekercses negatívjai, Edison habozás nélkül áttért a forgódobról a szalagos filmre. Első' kinetográfjával - filmfelvevőjével - 1889 májusában kezdődtek a fényképezési kísérletek. A képen Edison készülékének villanymotoros hajtású változata látható

"Jól van, most megcsinálhatjuk a trükköt, csak dolgozzunk, mint az őrültek!"

Mehéz ma már kideríteni, mi is volt ez a trükk, de nagyon valószínű, hogy ekkor tértek át a forgó dobról a filmszalagos felvevő kidolgozására. A filmszalaggal minden egyszerűbbé vált. Két függőleges tengelyű dob között pergett a film - ahogyan a

Kodak NQ 1 kamera továbbította a negatívot -, csakhogy lyuksort vágtak a film szélébe, hogy egy fogazott forgó mechanizmus másodpercenként körülbelül negyvenszer állíthassa meg a szalagot a filmkapuban. Még egy forgó takarópilla, és 1889 májusában már kísérleti felvételeket tudtak készíteni az új berendezéssel, a kinetográfi?\.

Minden megvolt benne, ami egy jó filmfelvevő alapeleme: egyetlen objektív, hosszú celluloidfilm fényérzékeny réteggel és kétoldalt lyuksorral, két orsó a film átcsévéléséhez, egy kezdetleges bütykös mechanizmus, az úgynevezett máltai kereszt elődje, amely egy-egy erőteljes rántással továbbította a filmkockákat, és végül egy forgó pilla, amely a kockaváltás idejére eltakarta a filmkaput.

1889. augusztus 3-án az Edison család hajóra szállt New Yorkban. A feltaláló rö562