Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Üzenet az éteren át!
Egy leideni palack kisütéséhez (1) huzaltekercset használva (2) új fizikai eszköz alakul ki: a rezgőkör (3). Kisüléskor ebben a “gyűrűben” néha olyan gyorsan leng ide-oda az áram, hogy a szikrák iránya egymilliomod másodpercenként változik (4) Es ekkor lassan rájött, hogy a kisülési szikra valójában sok apró szikrából áll. Ráadásul ezek a szikrák váltakozva ugranak át a két csúcs között egyik irányból a másikba. További kísérletekkel 1859-ben végül sikerült kimutatnia, hogy ilyenkor a valóságban hihetetlenül gyors rezgésbe kezd a villamosság ebben az áramkörben, másodpercenként akár több millliószor is ide-oda lendülhet a vezetékben, míg végre “megnyugszik”. így végül 1862-ben a nyugvó elektromosság klasszikus készülékének, a sűrítőnek, illetve a dinamikus elektromosság legegyszerűbb kellékének, a huzaltekercsnek a házasságából új fizikai eszköz született: a rezgőkör. A dologban az volt a legmeglepőbb, hogy ezt a rezgőkört már kilenc évvel korábban pusztán elméleti úton megjósolta Maxwell barátja, William Thomson, akinek nevét később az atlanti kábel sikeres lefektetésekor ismerte meg a világ. Sőt Thomson egy olyan egyszerű képletet is adott, amelynek alapján tetszés szerint lehetett “hangolni” egy ilyen rezgőkör áramlengéseinek szaporaságát. Az a váltakozó áram, amit akkoriban elő tudtak állítani a forgó mágnes-elektromos gépekben, nyomába sem jöhetett a rezgésszám szempontjából ennek a megveszekedett gyorsasággal lengő, láthatatlan áramingának. Nem is tudtak vele mit kezdeni a fizikusok, leszámítva azt az elméleti megállapítást, hogy a rezgőkör szikrájának szédülten váltakozó irányú mágneses teret hoz létre maga körül. James Maxwell eközben szintén a váltakozó áramot fogta vallatóra, csak éppen elméletileg, a matematikai képletek nyelvén. Úgy képzelte, hogy amint a vezeték közelében váltakozni kezd az elektromos térerő, ennek nyomán váltakozó mágneses erővonalak jelennek meg. Ezzel viszont - épp a változás révén - megint elektromos erőteret létesítenek. Ahhoz, hogy ez a váltakozva egymásba fonódó elektromos és mágneses erővonal-A jól hangolt rezgőkörben úgy leng az áram, mint egy pontos inga. Figyeljük csak: a szélső ponton (ahol az ingának helyzeti energiája van) a sűrített elektromos mező jelentkezik (1). A középső pontos (ahol az ingának csak mozgási energiája van) a tekercsben mágneses mező alakul ki (2). A továbbiakban ugyanez játszódik le ellenkező irányban: a sűrítőben megfordul az elektromos mező (3), majd a tekercsben is fordított irányú erővonalak jelennek meg (4)
