Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - "Uramisten - ez beszél!"
Az első budapesti távbeszélő központ a Fürdő utca 10. sz. házban (a mai Hild téren) kezdte meg működését értékes ingatlanaik falát telefonvezetékek csúfítsák el -1879. június 26-án nyílt meg. Puskás Tivadar közben megbízta öccsét, Ferencet, hogy Budapesten is szervezze meg egy telefonközpont létesítését a Western Union érdekeltségében. S a Pesti Hírlap 1879. július 17-i száma már arról tudósított, hogy bárki megtekintheti és meghallgathatja Budapesten az évszázad csodáját, a telefont. Ezt a készüléket nyilván Puskás Ferenc hozta magával Párizsból. De az angolok sem tétlenkedtek, és Londonban 1879 augusztusában nyílt meg az első nyilvános telefonközpont. Amerika természetesen az élen haladt, hiszen teljes lendületben volt gazdasági gépezete: 1880-ban már 50 000 amerikainak volt telefonja. Puskás Ferenc nehezebb akadályokkal küzdött Magyarországon, de szívós kitartással szervezte a telefonközpont ügyét. így végül 1881. május 1-jén Budapest volt a világon a negyedik főváros, ahol telefonközpont kezdte meg működését. Berlin csak utána lépett a sorba. & . i Újdonságokban tehát nem volt hiány, így az idő megérett egy átfogó villamossági seregszemlére. Az első nemzetközi elektrotechnikai kiállítás Párizsban nyílt meg 1881. augusztus 10-én, és a látogatók csak szédültek a csodálkozástól. Már a bejáratnál egy Siemens-villamos várta magasba nyúló áramszedőjével az érdeklődőket. Itt volt az akkor idők legnagyobb áramfejlesztője, Edison 110 kilowatt teljesítményű Jumbo-dinamója is, amelynek egyenáramú elektromágnese eddig soha nem tapasztalt óriási térerőt keltett maga körül. Azok a hölgyek, akik óvatlanul sétáltak a közelébe, egyszer csak azt vették észre, hogy valami láthatatlan kéz pajzán módon kihúzza hajkoronájukból a díszes fémcsatokat. És most már este 11 óráig lehetett látogatni a csarnokokat, mert egyszerre 300 ezer Jablocskov-gyertya ontotta sugarát, míg Edison pavilonjában természetesen izzólámpák világítottak. Az egyik nagy szenzáció azonban a dalműtelefon volt! A francia Clément Ader mérnök - aki később a motoros repülés megszállottja lett - szénrudakból szerkesztett mikrofont, ezeknek a sorát a párizsi A párizsi világkiállítás egyik érdekessége a dalműtelefon volt, amelynek eletrotechnikai tervezésében döntő szerepet játszott Puskás Tivadar. Feltehetően ő ül az operahallgató terem közepén, mert a portré meglepően élethű
